A fekete bőrű színész a Tennessee állambeli Memphisben egy borbély és egy tanárnő ötödik és egyben utolsó gyermekeként látta meg a napvilágot. Mivel nehéz anyagi körülmények között éltek, a kis Morgant még csecsemőkorában atyai nagyanyjára bízták, aki Charlestonban élt. Kilencévesen debütált a színpadon egy iskolai előadáson, három évvel később a nashville-i rádióban szerepelt. Szerepeit magától értetődő természetességgel játszotta,

nyert is egy egyetemi drámaösztöndíjat, de ő inkább a légierőhöz csatlakozott,

mert a filmek iránti rajongását túlszárnyalta a repülés utáni vágya. Csalódnia kellett, mert pilótakiképzés helyett radartechnikusi feladatokat kapott, és 1959-ben kiábrándultan leszerelt.

Hollywoodba költözött, drámaiskolába járt, táncolt, dolgozott, meghallgatásokra járt. A hatvanas évek elején New Yorkba tette át székhelyét, ahol váratlanul rámosolygott a szerencse, szerepet kapott a Hello, Dolly! afroamerikai Broadway-változatában. 1971-ben kezdte foglalkoztatni a televízió, neve országosan ismertté vált, de minden igyekezete ellenére sem sikerült a mozi világába betörnie. 1967-ben kötött házassága tizenkét év után zátonyra futott, ekkoriban vigasztalást keresve túl gyakran nyúlt a pohár után.

1980-ban a Robert Redford főszereplésével készült Bilincs című drámában kapott szerepet, 1984-ben a negyedik filmjét rendező Paul Newman hívta a Harry és fia című filmjéhez, de közben ismét tévés szappanoperákba kényszerült. Élete 1987-ben változott meg,

A hamis riport című krimiben először jelölték Oscar-díjra,

a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. A közönség két évvel később zárta végképp a szívébe, a Miss Daisy sofőrje című film főszerepéért. Alakításáért Oscar-díjra jelölték, ezúttal a legjobb férfi főszereplőként, és átvehette a Golden Globe-díjat. Szerepválasztásaival nem tudott hibázni, hatalmas siker volt Az 54. hadtest című dráma, amely az amerikai polgárháború idején Massachusetts államban megalakult, feketékből álló önkéntes alakulatról szól.

A kilencvenes években egymás után keresték meg nagy költségvetésű filmek szerepeivel. 1991-ben Kevin Costnerrel játszott a Robin Hood, a tolvajok fejedelme című kalandfilmben. 1994-ben készült A remény rabjai, Freeman egyik legsikeresebb filmje, amely az Amerikai Filmintézet 100 év 100 legjobb film listájára is felkerült, alakításáért a harmadik Oscar-jelölés lett a jutalma. 1995-ben került mozikba a Hetedik című sötét krimi, amelyben Brad Pitt volt a partnere, 1998-ban a Deep Impact című katasztrófafilm. Szinte magától értetődő volt, hogy különleges, mély hangja és tiszteletet parancsoló külseje miatt őt kérik fel Jim Carrey partnereként a Minden6ó című komédiában Isten szerepére.

A filmvilág legrangosabb kitüntetését végül 2004-ben nyerte el,

az Oscar gálán végre az ő neve hangzott el a legjobb férfi mellékszereplő kihirdetésekor. A megtiszteltetés a Millió dolláros bébi című filmben nyújtott alakításáért érte, amelyet Clint Eastwood rendezett. 2005-ben Christopher Nolan rendező őt szemelte ki Lucius Fox szerepére Batman: Kezdődik! című filmjéhez, a karaktert a trilógia 2008-ban és 2012-ben készült folytatásában is életre keltette. 2007-ben Rob Reiner Bakancslista című filmjében Jack Nicholson oldalán láthatta a közönség, 2010-ben a Red című akció-thrillerben Bruce Willis mellett tűnt fel a vásznon.

Freeman számos dokumentumfilm narrátoraként hallható, a 2005-ben Oscar-díjat nyert Pingvinek vándorlása sikeréhez különleges orgánuma is hozzájárult. 2009-ben a Clint Eastwood által rendezett Invictus - A legyőzhetetlen című drámában, amely a fekete és fehér játékosokból álló dél-afrikai rögbiválogatott mesébe illő világbajnoki győzelméről szól, Nelson Mandela elnököt alakította, és megkapta ötödik Oscar-jelölését. 2013-ban a Támadás a Fehér Ház ellen című akciófilmben szerepelt, majd a Feledés című sci-fi következett. A Last Vegas című fergeteges vígjátékot, amelyben Robert De Niro, Kevin Kline és Michael Douglas oldalán játszott, 2013-ban került a mozikba, egy évvel később A Lego-kaland című animációs filmnek kölcsönözte hangját. 2016-ban 171 országban, 45 nyelven vetítették a National Geographic tévécsatorna Isten nyomában Morgan Freemannel című sorozatát, amelynek műsorvezetője és producere is volt egy személyben, ugyancsak tavaly a Ben Hur új változatában és a Szemfényvesztők 2. című filmben is szerepelt.

Morgan Freeman 2012-ben a Golden Globe-gálán Cecil B. DeMille-életműdíjat vehetett át a szórakoztatás világában betöltött kiemelkedő tevékenységéért. Szerepválasztásairól így nyilatkozott: "szeretem a változatosságot. Minél változatosabb, annál jobb. Valahogy mégis beszorultam a jó ember skatulyába, de ez kívül esik a hatáskörömön, képtelen vagyok befolyásolni. Valójában nekem csak a jó történet és az érdekes, megformálandó karakter számít."

2016-ban Barack Obama elnök a legmagasabb amerikai művészeti kitüntetéssel, a National Medal of Arts díjjal ismerte el művészi munkáját. Freeman 1997-ben társalapítóként filmgyártó céget alapított. Számos jótékonysági akciót indított el, többek között a Katrina hurrikán áldozatainak gyűjtött pénzt alapítványán keresztül, ezenkívül milliókat adományoz oktatási programokra.