Az irányelv egyrészt minimum követelményeket állapít meg a szerzői és szomszédos jogok közös kezelésével foglalkozó szervezetek felépítésére, irányítására, működésére nézve, hogy fejlessze ezek demokratizmusát és átláthatóságát, másrészt megteremti a zeneművek online felhasználásának közös jogkezelő szervezetek által történő, több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezésének kereteit - szerepel a beadvány általános indoklásában.

A szerzői és szomszédos jogok kezelésére vonatkozó irányelvet 2014 februárjában fogadta el az Európai Parlament és a Tanács. A kormány most az irányelv előírásainak való megfelelés, valamint az európai joganyag jelentős terjedelme miatt a közös jogkezelés átfogó újraszabályozását, külön törvény megalkotását tartotta indokoltnak a szerzői jogi és más, kapcsolódó törvények egyes rendelkezései módosítása mellett.

A közös jogkezelés részletes szabályait Magyarországon a szerzői jogról szóló 1999. évi törvény határozza meg, e szerint a közös jogkezelés minden esetben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala általi nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység. A jogszabály részletes szabályokat tartalmaz továbbá a jogdíjak kezelése, felosztása, valamint a jogdíjakat tartalmazó díjszabások megállapításával, továbbá a közös jogkezelő szervezetek hatósági felügyeletével kapcsolatban is.

A mostani előterjesztésben szereplő lényeges változás szerint nem minden esetben lesz elvárás a közös jogkezelő szervezetekkel szemben a reprezentativitás, vagyis hogy a tevékenységükkel érintett jogosultak jelentős részétől rendelkezzenek megbízással a közös jogkezelésre. A javaslat alapján a reprezentatív közös jogkezelő szervezeteken kívüli egyéb közös jogkezelő szervezetek bejelentés után, külön engedély nélkül is végezhetik tevékenységüket.

Az irányelv alapján új szervezeti típusként jelennek meg a független jogkezelő szervezetek, amelyek tevékenységükkel összefüggő, saját vállalkozási tevékenységet is végezhetnek.

Mint az előterjesztésben szerepel, külön közös jogkezelő szervezet kíséri figyelemmel a zeneművek több tagállam területére kiterjedő hatályú engedély alapján történő online felhasználását. Az érintett felhasználók rendszeres jelentésben pontos adatokat szolgáltatnak a zeneművek tényleges online felhasználásáról az illetékes közös jogkezelő szervezet részére.

A javaslat a közös jogkezelés három jogalapját különbözteti meg. "Közös jogkezelés végezhető egyrészt a jogosulttól kapott közvetlen megbízás alapján; másrészt a javaslatban meghatározott feltételek mellett a törvény felhatalmazása alapján kiterjesztett hatállyal a jogkezelési megbízást nem adó jogosultak tekintetében is; harmadrészt pedig egy másik közös jogkezelő szervezet nevében, a szerzői jogról szóló törvény vagy a szervezettel kötött képviseleti szerződés alapján" - fogalmaz az előterjesztő.