Infostart.hu
eur:
367.01
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Feltárják a majomisten városát

Régészek megkezdték a Honduras keleti esőerdeiben egy éve talált ismeretlen kultúrájú település, az úgynevezett fehér város vagy a majomisten városa feltárását.

Az első megtalált tárgyak között van egy rituálékhoz használt serleg és egy kukoricaőrlésre használt mozsár - jelentette be kedden a hondurasi kormány.

A tudósok úgy vélik, hogy az eddig ismeretlen kultúrának nemcsak egy, hanem legalább három települése rejtőzik La Mosquitia őserdejében.

Juan Orlando Hernandez hondurasi elnök, aki maga is részt vett a feltárási munkálatok kezdetén, közölte, feszült figyelemmel kísérik, hogy hazája és a világ számára mekkora jelentőségű a lelet.

Hondurasban évszázadok óta szájról szájra jár a fehér városról, más néven a majomisten városáról szóló legenda, amely Hernán Cortés hódításainak ideéig nyúlik vissza, aki szintén hatalmas gazdagságot sejtett ott.

Az ismeretlen kultúra nyomaira - piramisokra, földsáncokra, terekre és kőszobrokra - először 2012-ben bukkantak légi felvételek segítségével. A Houstoni Egyetem kutatói repülőgépről lidar-technológiával - lézersugarakkal - pásztázták végig La Mosquitia régió térséget, és a felvételek alapján elkészítették el a felszín szerkezetének képét. A szakértők egyenes és derékszögű struktúrák után kutattak, amelyek csak emberi kéztől származhatnak.

Christopher Fishernek, az amerikai Coloradói Egyetem régészének becslése szerint a tárgyak az időszámítás utáni 1000-1400 körüli időkből származnak.

A fellelt kőtárgyakat, amelyek közül az egyik legkiemelkedőbb egy jaguárembert ábrázoló szoborfej, érintetlenül hagyták és katonák őrizték mindaddig, amíg az expedíció nem kezdte meg a feltárásokat.

A Chrisopher Fisher vezette régészcsoport a hondurasi kormány támogatásával és a National Geographic Society adománya segítségével most egy hónapig dolgozik a feltáráson.

Abban reménykedünk, hogy meg fogjuk tudni, milyen kultúráról van szó - idézte a National Geographic honlapja Virgilio Paredest, a hondurasi régészeti és történelmi intézet igazgatóját, aki Hernandez elnököt elkísérte az ásatások helyszínére.

Paredes szerint a hónap végén hozzálátnak egy stratégiai terv elkészítéséhez, a kutatások kiterjesztéséről, mivel a régészek úgy vélik, hogy la Mosquitia térsége nem egy, hanem több elveszett várost rejt.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×