A szervezett magyar könyvkultúra 220 évét idén ünneplő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése jogelődjének 1927-ben Miskolcon - pontosabban Lillafüreden - megtartott közgyűlésén állt elő Supka Géza, a Corvina című könyves lap főszerkesztője azzal a javaslattal, hogy az év egy napján, lehetőleg az ország minden településén egy időben rendeztessék Magyar Könyvnap az igényes irodalom, a magyar nyelv megőrzése érdekében.

Supka Géza nem csak egy ötletet fogalmazott meg, hanem egy hihetetlenül jól végiggondolt programot is letett a könyves szervezet asztalára. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének tagjai felállva tapsolták meg javaslatát, azonban Supka ötletéből csak 1929-ben lett valóság. 1929. május 13-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter ünnepi beszédével, valamint többek közt Babits Mihály felolvasásával megnyílt a Magyar Könyv Ünnepe. A könyvárusító pavilonoknak azóta is a legrégebbi helyszín, a budapesti Vörösmarty tér adott otthont. A Könyvnap néhány év alatt Könyvhétté terebélyesedett, mindmáig - olvasható a könyvhét honlapján.

A tradíciót megőrizve a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az alapítói szándékhoz híven idén már 86. alkalommal szervezi meg a könyv ünnepét, amelyhez a 2001-es Olvasás Éve óta kapcsolja a Gyermekkönyvnapokat.

A 86. Ünnepi Könyvhéten a több budapesti helyszín mellett remélhetőleg idén is közel 80 városban, községben, faluban lesz kisebb vagy nagyobb léptékű könyvheti könyvárusítás, program, író-olvasó találkozó. Hét évtized elteltével, öt esztendő óta újra van jelentős magyar könyvheti vásár Kolozsvárott a Romániai Magyar Céh és egyesülésünk együttműködésével, s az Irodalmi Jelen támogatásával három év óta a Partiumban, Aradon is. Három esztendeje újjáélesztettük a rendszerváltás előtti gyakorlatot, kiemelt házigazdaként egy jeles vidéki városban is van országos megnyitó.

A budapesti központi rendezvényt június 4-én, 16 órakor a Vörösmarty téren a József Attila-díjas Sárközi Mátyás nyitja meg, a vidéki megnyitót pedig délelőtt 11 órakor az ugyancsak József Attila-díjas Dragomán György tartja, Győrött. Már azt is tudjuk, hogy Debrecenben Oravecz Imre, Miskolcon Buda Ferenc, Gyulán Jókai Anna, az ugyancsak hagyományos helyszínen, a budapesti Írók Boltja előtt pedig Térey János lesz az ünnepi szónok.

A központi helyszínen, a Vörösmarty téren, valamint a Váci utca és a Deák Ferenc utca térbe torkolló szakaszán valóságos pavilonváros épül fel. A 147 egységes kialakítású épületben több mint kétszáz hazai és határon túli kiadó mutatja be és árusítja könyveit. Az ünnepi könyvheti hivatalos listán kizárólag magyar szerzők művei sorakoznak. A könyvhéten debütáló 329 kötetet hetvenöt magyarországi és tizenkét határon túli kiadó gondozza. Az Orosz István könyvheti plakátjával illusztrált könyvajánló katalógusban a magyar irodalmat többek közt 80 szépprózai, 52 lírai mű s a Gyermekkönyvnapokra megjelent 56 újdonság képviseli.

A Vörösmarty téren, az Oroszlános kút mellett és a Vörösmarty szobor előtt álló két színpad műsorfolyamát idén a négy legjelentősebb írótársaság, a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a Fiatal Írók Szövetsége és a József Attila Kör közösen szervezi. Az MTVA kulturális főszerkesztője azt a tájékoztatást adta, hogy két év szünet után idén a Magyar Rádió és Televízió kulturális- és hírműsorai folyamatos tájékoztatást adnak a könyvheti újdonságokról, műsorokról, pódiumbeszélgetésekről. A könyvheti pavilonoknál dedikáló írók névsora folyamatosan bővül; a már most több mint nyolcszáz dedikálást tartalmazó lista - akárcsak a könyvhét többi programja - elolvasható és letölthető a www.unnepikonyvhet.hu oldalon.

Az 5. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet a magyarországival egy időben, június 4-7. között új helyszínen, a Fogoly utcában rendezik majd. Erdélyi kollégáink idén is egy központi téma köré szervezik az ottani könyvhetet: a 125 éve született Makkai Sándor református püspök és író munkásságáról emlékeznek meg.

A Könyves blog ajánlója itt olvasható.