Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Különleges leletekre bukkantak Tiszapüspöki határában

Különleges leletekre bukkantak a szolnoki régészek a Tiszapüspöki és Törökszentmiklós határában zajló próbafeltáráson, a leletek közül kiemelkedő a Kr. u. 5. századi gepida sírok anyaga - mondta Kovács Péter, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze.

A múzeum szakemberei március második felétől egy hónapon át dolgoztak egy háromezer négyzetméteres lelőhelyen, egy feldolgozó üzem építésének helyszínén.

Kovács Péter elmondta: több korszak emlékeit tárták fel a területen, amelyből a legkorábbi a rézkorból, a legkésőbbi az avar korból származik. A feltáráson két különleges, a Kr. u. 5. századi gepida sírra bukkantak.

Az első sírban az elhunyttal eltemették körülbelül egy méter hosszú kétélű kardját, amelyen a fa és a bőr hüvely lenyomata is megmaradt. Felső harmadát bronzveret ékesítette, két oldalát gyöngy-függők díszítették, hegyénél egy bronzból készített kardkoptató egészítette ki. A régész hozzáfűzte: a sírból előkerült egy bronz csipesz, több bronz karika és szegecs, továbbá egy feltehetően az antik korból származó különleges arany pecsétgyűrű.

A második sírban egy köpűs vaslándzsát, két bronz övcsatot, több apró bronzszegecset, koporsóvasalásokat és vélhetően egy vastőr maradványát találták a régészek. A fejnél egy teljesen ép edényt helyeztek el temetkezéskor.

Kovács Péter szerint a sírok szemet gyönyörködtető tárgyai értékes információkkal szolgálnak az időszak eseményeiről, a gepidák fegyverzetéről, temetkezési szokásaikról.

A lelőhelyen egy rézkori (Kr.e. 4500-4000) gödröt és egy feltehetően a bronzkorból származó kutat is feltártak a régészek, mindkettő tárgyi emlékei egyszerű cserepekre és állatcsontokra korlátozódnak, így egyelőre nehéz pontosan meghatározni a korukat - fejtette ki a régész.

Egy római császárkori szarmata település külső széle esett még a vizsgált területre. Ennek leletanyaga igen szegényes, többnyire kerámia és állatcsont maradványokkal jellemezhető, de előkerült néhány őrlőkő vagy szerszámkő maradványa is, továbbá néhány nagyméretű átégett áglenyomatos faltapasztás. Kovács Péter magyarázata szerint a szórványos települést egy legalább kétosztatú sáncárokrendszer övezte. Az erődítések igen masszívak lehettek, könnyen elképzelhető, hogy harcászatilag is egy komoly erősség állhatott ott mintegy 1700-1600 évvel ezelőtt.

A lelőhelyen egy avar kori (Kr.u. 6-8.század) részleges lovas temetkezés leleteit is feltárták a régészek. A sírban a ló koponyája, az állat mellső és hátsó lábai, továbbá egy kiskérődző koponyája feküdt. Az elhunyt tárgyi mellékletei között egy többsoros gyöngylánc, négyzetes övcsat, orsókarika és két további vastárgy fedezhető fel - mondta a régész.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×