100 éve született a világszerte legismertebb magyar fotográfus, Robert Capa - eredeti nevén Friedmann Endre Ernő. 1931-ben, 18 évesen már Bécsben, majd Prágában, később Berlinben élt. Hobbifotósként indult, a legenda szerint ő maga lepődött meg a legjobban azon, hogy ez egy létező szakma, ebből meg is lehet élni.

1934-ben vette fel a Robert Capa nevet, amely onnan ered, hogy magyar barátai Cápának hívták. A munka mellett nagykanállal falta az életet, kapcsolata volt például Ingrid Bergmannal.

Egyik leghíresebb képsorozatát a normandiai partraszálláskor készítette, ahová a szövetséges csapatokkal együtt érkezett. John Morris, a Life magazin akkori képszerkesztője néhány éve egy interjúban így mesélte el a legendás sorozat születését:

"Robert Capa az első csapatokkal akart menni a partra, aminek a kódneve Omaha volt Normandiában. Mi a szerkesztőségben egész nap vártuk a híreket róla. Amikor megérkeztek az első képek, azokat gyorsan kellett előhívni, jóváhagyatni a cenzorokkal, aztán elküldetni New Yorkba. Sürgettem a laboránst, gyerünk, siessünk siessünk, de néhány perccel később a képek kidolgozásán szorgoskodó fiatalember zokogva rohant be hozzám: Capa filmjei mind tönkrementek! Annyira próbált sietni, hogy becsukta a tároló ajtaját, ahol a filmek száradtak, a megfelelő szellőzés nélkül pedig megolvadtak a filmek. A négy tekercsből három tejesen üres volt. A negyediken 11 elmosódott kép maradt" - idézte fel a Life magazin képszerkesztője.

Robert Capa öt csatatéren fotózott: a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziójakor, a II. világháború európai színterein, elsősorban Olaszországban és a partraszálláskor, az első arab-izraeli háborúban és Indokínában. Itt vesztette életét 1954. májusában, amikor egy fénykép elkészítésére eltávolodott a konvojtól, és taposóaknára lépett. A saját mondása áldozatává vált: "Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel."

A Magyar Nemzeti Múzeum külön kiállítással emlékezik meg a magyar származású fotósról, aki már életében legendát épített maga köré.