Kiss Imrét a Művészetek Palotája saját halottjának tekinti, temetéséről intézkednek.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál alapító igazgatójaként visszakapcsolta Budapestet Európa és a világ kulturális vérkeringésébe, és utat nyitott a magyar művészeknek és a külföldi világsztároknak egyaránt.

Az általa vezetett intézményekben, az Országos Filharmóniában, a Magyar Állami Operaházban, a Vígszínházban, a Művészetek Palotájában a művészek számára az ő személye volt a garancia az alkotás zavartalanságára.

Pályája legnehezebb kihívásaként kapta meg a felkérést Magyarország új kulturális komplexuma, a Művészetek Palotája irányítására, amelyet páratlan gyorsasággal emelt a nemzetközi élvonalba.

Bölcs vezetőként rendezett körülményeket, kiegyensúlyozott gazdasági hátteret és a minőségi teljesítményhez kellő derűt biztosított az intézmények dolgozóinak - olvasható a kulturális intézménynek az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Kiss Imrét intézményvezetői tevékenysége elismeréseként több hazai és nemzetközi díjjal tüntették ki, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt polgári tagozata kitüntetéssel, az ISPA (Nemzetközi Előadó-művészeti Társaság) életműdíjával, a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének lovagi fokozatával, és 2011-ben a Prima Primissima életműdíjával.

Kiss Imre 1943-ban született Galántán. 1965-ben végzett az Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, majd 1967-69 között a Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelmi szakán, míg 1970-72 között a Szegedi Jogtudományi Egyetemen folytatott tanulmányokat.

1981 és 1990 között a Budapesti Tavaszi Fesztivál alapító igazgatójaként tevékenykedett. Ezt követően az Országos Filharmónia ügyvezető igazgatója volt, 1996 és 2001 között a Magyar Állami Operaház ügyvezető igazgatói, illetve megbízott főigazgatói posztját töltötte be.

2001-től 2003-ig a Vígszínház ügyvezető igazgatója volt. 2003. október 6-án nevezték ki a Művészetek Palotája első vezérigazgatójának, megbízatását 2008-ban hosszabbították meg újabb öt évre. 2011 márciusában megromlott egészségi állapota miatt felmentését kérte posztjáról, és vezérigazgatói főtanácsadóként segítette tovább a Müpa munkáját.

Méltatói szerint példamutató értékrendje, munkabírása, előrelátása, eredményessége emelte az egyik legjobb magyar kulturális menedzserré a 69 éves korában elhunyt Kiss Imrét, a Művészetek Palotája első, alapító vezérigazgatóját, a Budapesti Tavaszi Fesztivál létrehozóját.

"Rengeteget tanultam Kiss Imrétől, aki a Budapesti Tavaszi Fesztivált létrehozta és a Művészetek Palotáját elindította. Példamutató volt és marad számomra az értékrendje, ahogy a kapcsolatait használta. Mély és bölcs tanácsokkal látott el, némelyiknek az értelmét és az értékét most hasznosítom igazán" - emlékezett Kiss Imrére Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora.

"Totális villámhárítóként állt a Müpa élén, mögötte nyugodtan dolgozhattuk, sosem kellett politikai érdekekkel foglalkoznunk. Két lépéssel előttünk járt, ez lehetett a magyarázata, ha valamelyik intézkedését nem értettük. A fejében egy hatalmas mátrix volt, amiben pontosan szerepelt, mit mikorra szeretne megvalósítani és milyen lépéssor vezet odáig. A megvalósítás kötőszövete az volt, hogy megkövetelte az egyes munkaterületek embereitől az egymás iránti bizalmat. A mostani zeneakadémiai munkámban is a tőle tanultak vezetnek" - emelte ki a Csonka András, aki az alapítástól 2012 októberéig a vezérigazgató-helyettesi posztot töltötte be az intézményben.

"A magyar és a nemzetközi kulturális élet az elmúlt évtizedekben keveseknek köszönhetett olyan sokat, mint Kiss Imrének Élete, munkássága koronája a Művészetek Palotája elindítása és világszínvonalra emelése volt. Sok egyéb mellett azt csodáltam benne, hogy ahonnan eljött, ott mindig rendet, átláthatóságot és eredményes intézményt hagyott maga mögött - ez a mi szakmánkban elég ritka. Határozott, de türelmes tárgyalópartner volt és a legnagyobb türelmet a legnehezebben kezelhető művészek iránt tanúsította. Üzleti partnerként pedig nem kívánhattunk nála korrektebbet" - hangsúlyozta Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója.

"A 2000-es évek elején a Magyar Állami Operaházban rendeztem, ott ismerkedtem meg vele és a kapcsolatunk rövidesen barátivá vált. Amikor a Müpa létrehozásával megbízták, mindjárt fölhívott és azt kérdezte, tudnám-e segíteni. Természetesen vállaltam, 2011-ben pedig valóságosan is átvettem tőle a stafétabotot, amit a ház jelképeként nyújtott át" - mondta az MTI-nek Káel Csaba, a Művészetek Palotája jelenlegi vezérigazgatója.