Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla

Négyen pályáztak a Nemzeti Színház vezetésére

Négy pályázat érkezett a Nemzeti Színház vezérigazgatói álláshelyének betöltésére a beadási határidőig - értesült az MTI pénteken.

Eddig két pályázó, a Nemzeti Színházat jelenleg is vezető Alföldi Róbert, valamint Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke hozta nyilvánosságra, hogy pályázik az intézmény vezetésére.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága az MTI megkeresésére csak annyit közölt, hogy a pályázók számáról a pályázatok bontása után adnak információt. Az MTI úgy tudja, hogy a pályázatok bontása hétfőn lesz.

Az államtitkárság az elbírálás menetéről írásban azt a tájékoztatást adta, hogy "a pályázatok véleményezésére a munkáltatói jogok gyakorlója - jelen esetben Balog Zoltán miniszter - szakmai bizottságot kér fel, amelynek tagjai: a Színházművészeti Bizottság négy, a miniszter egy, a munkáltatói jogkör gyakorlójának két, az előadó-művészeti szervezet üzemi tanácsának egy, a reprezentatív szakszervezet egy képviselője".

Arra a kérdésre, hogy kik a szakmai bizottság tagjai és megerősítik-e azt a sajtóban megjelent információt, hogy Kerényi Imre, Nagy Viktor, Szigethy Gábor és Ókovács Szilveszter is a tagok között van, az államtitkárság azt a választ adta, hogy "a bizottság tagjainak felkérése folyamatban van, a tagok személyéről csak a felkérés elfogadását követően tudunk információt kiadni". A Színházművészeti Bizottság elnöke jelenleg Vidnyánszky Attila.

A pályázatokat a bírálatra felkért testület 30 napon belül véleményezi, majd a miniszternek újabb 30 napja lesz arra, hogy döntsön, ki vezeti 2013. július 1-től öt éven át a Nemzeti Színházat.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×