Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Hatalmas magánadomány a British Múzeumnak

25 millió fontot (8,5 milliárd forint) adományozott a British Múzeum számára a Sainsbury szupermarketlánc egykori feje, John Sainsbury magánvagyonából - erősítette meg a gyűjtemény szóvivője.

A 82 éves üzletember ajándéka az egyik valaha volt legnagyobb, a művészet pártolására szánt adomány.

A pénzből a British Múzeum egy időszaki kiállítóhelyet, egy konferenciatermet és egy új raktárat létesít.

"Hihetetlenül nagyvonalú. Az adomány nemcsak a következő évre nyújt biztonságot számunkra, hanem a jövő nemzedékeinek is garantálja a nemzeti gyűjtemény megőrzését" - szögezte le a szóvivő.

A hatalmas összeg éppen jókor érkezett, miután a a gazdasági válság miatt Nagy-Britannia is előreláthatólag 25 százalékkal csökkenteni készül a közintézmények állami támogatását.

Sainsbury régi pártolója a művészeteknek. Családja alapította - és ezzel névadójává is vált - a londoni Nemzeti Arcképtár (National Portrait Gallery) új szárnyát, amely 1991-ben nyílt meg.

A szupermarkethálózatnak John Sainsbury 1969 és 1992 között volt az ügyvezetője. Nemesi címet kapott 1989-ben, azóta a konzervatív oldalon ül lordok házában.

Az 1753-ban alapított British Múzeum a világ leghíresebb közgyűjteményeinek egyike. Összesen hétmillió tárgy látható a termeiben, amelyek között olyanok vannak, mint a Rosette-i kő, és a Parthenónról származó Elgin-márványok.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×