"Két Frankenstein-film volt rám nagy hatással. Az egyik az 1931-ben készült amerikai ősváltozat, James Whale rendezésében, Boris Karloffal a szörny szerepében; máig előttem van a film posztere a félelmetes arccal. A másik kedvencem az Andy Warhol-féle Frankenstein, az 1973-as amerikai-olasz-francia erotikus horrorfilm" - mondta Mundruczó Kornél az MTI-nek.

Mint kifejtette, ezek a filmek a téma szabadságát mutatták meg neki, azt, hogy a történet alapja egy filozófia, egy rendszer, amelyet saját magunkra tudunk húzni.

A Mary Shelley Frankenstein című regénye nyomán készült film a teremtő ember és teremtménye története: a szeretet után sóvárgó, kitaszított ember mítosza éled újra apa és fiú találkozásában. Az intézetben felnőtt 17 éves Rudi (Frecska Rudolf) egy nap beállít egy lerobbant budapesti bérházban élő anyjához (Monori Lili), hogy megtudja, ki az apja. A házban egy rendező (Mundruczó Kornél) éppen szereplőválogatást tart, és magával ragadja a fiú ártatlansága. Az eredetileg jó szándékkal érkezett Rudi azonban ölni kezd, a rendező pedig rájön, hogy a szörny az ő fia.

"A valóságban nagyon másként szoktam a castingot csinálni, a filmbéli meghallgatás egyik része azonban megtörtént eseten alapul. Egyszer egy véletlen folytán egy nőt úgy ríkattam meg, hogy nem tudtam, nemrég vesztette el férjét, és nem értettem, honnan jönnek a valódi könnyei. Az ilyen és ehhez hasonló pillanatok a feltárulkozás igazságát hozzák elő, ezért nagyon erősek. A sírás erőltetésével, a rendező kíméletlen kísérleti következetességével ezt stilizáltam, így lett belőle az alá-fölérendeltségi viszony egyszerű megjelenítése" - hangsúlyozta Mundruczó Kornél.

A filmben a rendező egy helyütt azt mondja, a színész halott anyag. "Természetesen a valóságban egyáltalán nem gondolom ezt, amit munkáim, folyamatos színházi jelenlétem is igazolnak, és persze magam is színész vagyok, ugyanakkor sok amatőr fiatallal dolgoztam már együtt. A filmbeli idézetet Robert Bressontól, a film nagy teoretikusától vettem kölcsön, azért, mert kerestünk valami nehéz és vitatható állítást, ami azonnal árulkodik a megszállott rendező figurájáról" - fejtette ki Mundruczó Kornél.

Kitért arra, hogy ha van számára valamilyen kihívás, ami megtalálja, ezentúl is nagyon szívesen dolgozik filmszínészként. (Idén szerepelt Jancsó Miklós Oda az igazság című mozijában is.) Hozzáfűzte: el tudja képzelni, hogy a jövőben mint színész kerül előtérbe, de alapvetően filmekben, a színházi lét ugyanis nem enged meg sok mindent egy időben.

A film amatőr főszereplője, Frecska Rudolf kapcsán Mundruczó elmondta: nagyon jól képes azt adni, amit elvártak tőle. Megjegyezte: Rudi fantasztikusan és keményen dolgozott a forgatás alatt, és reméli, hogy ez az energia kitart, "hiszen még sok munka vár rá, hogy megtalálja az útját az életben".

A Szelíd teremtés "szörnyének" édesanyját Monori Lili alakítja, aki 1969-ben Bacsó Péter A tanújában tűnt fel, Pelikán lánya szerepében. Mundruczó felidézte, hogy a színésznőt korábban Tarr Béla javasolta neki még a Delta egyik szerepére. Bár Monori Lili úgy gondolta, "arca már nem igazán való a vászonra", ő kimagasló színésznőnek tartja, és nagy öröm volt vele dolgozni: először a Frankenstein-terv színházi változatában a Bárkában, majd Németországban egy közös színdarabban.

Mundruczó Kornél már akkor gondolkodott egy film lehetőségén, amikor évekkel ezelőtt a Bárka Színházban a Frankenstein-terv című színdarabon dolgozott. "Nyilvánvaló volt, hogy a filmnek másnak kell lennie, mert egy színházi változat nem működhet jól a moziban. A két munkában a gondolati mag közös csak, a Frankenstein-mítosz filozófiai megközelítése, de minden másban összehasonlíthatatlan film és színház" - hangsúlyozta.

A film jelentős részét Budapesten, a Várkert Kaszinóval szemben egy elhagyatott épületben, az Ybl-házban forgatták; az utolsó részt Ausztriában, egy kelet-tiroli fennsíkon és a környező hegyekben. "Megpróbáltunk egy sajátos Budapest-képet teremteni Erdély Mátyás operatőrrel és Ágh Márton látványtervezővel; nagy szerencsére a tél segítségünkre volt, és olyan havas várost forgathattunk le, amilyet a forgatókönyvben megálmodtunk" - mondta a rendező.

A Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv Mundruczó Kornél ötödik játékfilmje. Szép napok című alkotásával 2002-ben robbant be a filmvilágba, amikor a locarnói nemzetközi filmfesztiválon Ezüst Leopárd-díjat nyert. Több cannes-i meghívást követően Delta című alkotása 2008-ban elnyerte a nagyvilág filmkritikusait tömörítő FIPRESCI fődíját. A Szelíd teremtés idén szintén szerepelt a cannes-i versenyprogramban.

A rendező-színész hasonló nemzetközi fesztiválszereplést prognosztizál a Szelíd teremtés - A Frankenstein-tervnek, mint amilyen annak idején a Deltának kijutott. (Legközelebb a torontói filmfesztiválon vetítik.) Az új mozi egyelőre a szarajevói filmfesztivál különdíját kapta meg. Mint megjegyezte, az eladásokban is a Deltához hasonló eredményekre, azaz mintegy 30-35 territóriumban való megjelenésre számítanak.

Mundruczó Kornél elmondta, hogy egyelőre nincs következő filmterve, még "témakeresésben" van. Jelenleg a hannoveri városi színházban Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regényének adaptációját viszi színre egy német csapattal; a bemutató szeptember 17-én lesz.

A Szelíd-teremtés - A Frankenstein-terv című filmet Magyarországon a Szuez Film Kft. forgalmazza. Szeptember 9-én este a forgatás budapesti helyszínén Frankenstein-éjt tartanak: Yonderboi erre az alkalomra készített szettjét vj-program illusztrálja majd.