A darab rendezője, Novák János elmondta, a Kossuth-díjas költő gyermekköteteihez, a Kati-patikához és az Eszterlánchoz személyes élmények fűzik: egy nyaralás során legkisebb lánya számára zenésítette meg a költeményeket.
Novák János a Magyarországon sokak számára még újdonságnak számító műfaj kezdeteiről is szólt: a Kolibri már a csecsemőszínház első jelentős európai hullámában, a Glitterbird európai uniós projektben részt vehetett 2004 és 2007 között, míg jelenleg a Small size, big citizens program hazai közreműködője.
Mint felidézte, tíz esztendővel ezelőtt még axióma volt, hogy öt évesnél fiatalabb gyereket nem szabad színházba vinni, azóta azonban kiderült, hogy ez csak a nagyobbaknak szóló előadásokra igaz.
Ahhoz, hogy csecsemőszínházi előadások születhessenek, kellettek az utóbbi 10-15 év agykutatási eredményei: bebizonyosodott, hogy a csecsemő nem passzív, kiszolgáltatott lény, hanem sajátos világlátással rendelkező, érző ember - hangsúlyozta a rendező.
Megjegyezte, a legkisebbeknek szóló színházi produkciókat természetesen a gyerekek korának megfelelően kell megjeleníteni, ezért ezeknek a daraboknak a tempója lassabb, nagy az ismétlések szerepe, valamint fontos, hogy a darab ne okozzon ijedséget, de mégis meglepetést és örömet jelentsen. Az előadást a bemutató előtt gyerekközönséggel is elpróbálták - tette hozzá.
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte