Az ember ihletet kap, forgatókönyvet ír belőle, aztán azzal szembesül, hogy a rendező és a színészek a megkérdezése nélkül módosítják a szöveget. Ráadásul még a stáblistán is jóval utánuk szerepel. Ha pedig tiltakozik, vagy nem tetszik a munkája, akkor veheti a kalapját - ez a modernkori filmes forgatókönyvírók legnagyobb sérelme.

William Nicholson, az Oscar-díjas Gladiátor, Jeffrey Caine, a díjra jelölt Elszánt diplomata forgatókönyvírója és társaik annyira felháborodtak, hogy konferenciát szerveztek a kérdésről a forgatókönyvírók most zajló angliai fesztiválján.

Azt mondják, hogy - különösen a hollywoodi filmek nagyhatalmú producerei - fogyóeszközként kezelik az írókat. Nicholson például a londoni Times-ban megemlítette, hogy a Gladiátor forgatása során előtte már két forgatókönyvírót "fogyasztott el" a stáb. Pedig, mint mondta: az írók legalább olyan fontos szerepet játszanak a film elkészítésében, mint a rendező és a színészek, sőt, néha fontosabbat. Õket ugyanakkor nem kezelik kreatív résztvevőként.

Egy másik brit író, Jeffrey Caine szerint sok Oscar-díjas színész köszönőbeszédében azt a benyomást kelti, mintha nem forgatókönyvből dolgozott volna, hanem improvizálta volna a szerepét.

A sértett forgatókönyvírók ezért még februárban, Berlinben kiáltványt fogalmaztak meg, amelyben azt követelik: a rendezőkkel szemben ismerjék el őket a filmek elsőszámú alkotóinak. A dokumentumot eddig kilencezren írták alá.

Azt azonban sokan elismerik közülük, hogy a közönségfilmek egyben üzleti vállalkozások is, és a befektetőnek vissza kell kapnia a pénzét. A forgatókönyvíró tehát nem várhat el teljes alkotói szabadságot, de valamivel több elismerést azért igen. A hollywoodi stúdiók ugyanakkor jelenleg úgy tartják, hogy a forgatókönyv megvásárlása után már ők a szerzők és övék minden jog.