Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
A mesterséges intelligencia illusztratív ábrázolása egy áramkör-mintás fejjel és egy processzorral.
Nyitókép: Unsplash

Ha fordult már az AI-hoz lelki, életviteli ügyekkel, erről az öt veszélyről tudnia kell

Ma már emberek százmillió használják a mesterséges intelligenciát, közülük nem kevesen mentális problémáikra keresik a megoldást. Egy tanulmány szerint azonban ennek komoly veszélyei lehetnek.

A tanulmányt részletesen szemlézték egy közösségi oldalon, összefoglalva „az AI-pszichiáterekkel” kiépülő szorosabb kapcsolat öt lehetséges csapdáját.

Az első veszély, hogy a chatbot a szakember helyettesítőjévé válhat. Ha valaki úgy érzi, elegendő segítséget kap a mesterséges intelligenciától, könnyen elhalaszthatja a pszichológus vagy pszichiáter felkeresését. Ez különösen súlyosabb mentális betegségek esetén késleltetheti a megfelelő kezelést.

A második kockázat a folyamatos megnyugtatáskeresés. Szorongásos zavarokban vagy kényszerbetegségben gyakori, hogy a beteg újra és újra megerősítést kér félelmei alaptalanságáról. Mivel a chatbotok alapvetően segítőkész és együttműködő válaszokat adnak, könnyen előfordulhat, hogy minden alkalommal megnyugtatják a felhasználót. Ez rövid távon csökkentheti a szorongást, hosszabb távon azonban éppen fenntarthatja azt.

Harmadik veszélyként az elemzés a társas elszigetelődés fokozódását emeli ki. Egy chatbot mindig türelmes, nem sértődik meg, nem utasít el, és nem bírál. Egy magányos vagy szociális szorongással élő ember számára ezért könnyen kellemesebb beszélgetőpartnerré válhat, mint egy valódi ember. Ha azonban a mesterséges intelligencia fokozatosan átveszi a valódi emberi kapcsolatok helyét, az tovább mélyítheti az elszigetelődést.

A negyedik probléma az úgynevezett AI-szükofancia (AI sycophancy), vagyis a chatbot túlzott egyetértési hajlama. Mivel ezeket a rendszereket úgy tervezték, hogy udvariasak és együttműködők legyenek, előfordulhat, hogy bizonyos helyzetekben nem kérdőjelezik meg kellő határozottsággal a felhasználó téves vagy kóros meggyőződéseit. A z elemzés ezt szemléletesen „AI-pszichózisnak” nevezi, hangsúlyozva, hogy ez nem hivatalos pszichiátriai diagnózis, hanem egy lehetséges kockázat leírására használt kifejezés.

Végül az elemzés arra is figyelmeztet, hogy aki egyre több hétköznapi döntésben kizárólag a chatbot tanácsaira támaszkodik, idővel elveszítheti saját ítélőképességébe vetett bizalmát. Ez fokozatos pszichológiai függőséghez vezethet, amelyben az ember egyre kevésbé mer önálló döntéseket hozni.

Mennyire bizonyítottak ezek a veszélyek? Az elemzés maga is hangsúlyozza, hogy a jelenlegi bizonyítékok még korlátozottak. Az elemzés nagyrészt korábbi kutatásokra, megfigyeléses vizsgálatokra, esettanulmányokra és egyedi beszámolókra épül. Ezek fontos figyelmeztető jelek, de nem bizonyítják, hogy a chatbotok önmagukban mentális betegségeket okoznának vagy súlyosbítanának.

Annak megértéséhez, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon milyen hatással van a lelki egészségre, jól megtervezett klinikai vizsgálatokra, etikai elemzésekre és a sérülékeny felhasználók gondos követésére lesz szükség.

A tanulmány legfontosabb üzenete nem az, hogy a mesterséges intelligenciát kerülni kellene.

Éppen ellenkezőleg: a chatbot-ok sok ember számára hasznos információforrást, érzelmi támaszt vagy a segítségkérés első lépését jelenthetik. A lényeg az, hogy a támogatás nem azonos a kezeléssel.

Egy chatbot segíthet eligazodni egy problémában, információt adhat vagy bátoríthat arra, hogy valaki szakemberhez forduljon, de nem helyettesíti a pszichológust vagy a pszichiátert, különösen súlyosabb vagy tartós mentális zavarok esetén.

A szerző szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata annak meghatározása lesz, hogyan lehet úgy fejleszteni a mesterséges intelligenciát, hogy együttérző és hasznos maradjon, miközben a sérülékeny felhasználóknál a lehető legkisebbre csökkenjen annak kockázata, hogy akaratlanul is fenntartsa vagy felerősítse a már meglévő pszichés problémákat.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×