A Greenpeace szerint az azbesztszennyezés által érintett területeken sokkal rosszabb a helyzet, mint amilyen képet a kormányhivatalok tájékoztatása kirajzol.

Simon Gergely szerint „rengeteg helyszínen igazolódott, hogy bőven a határértékek fölött van azbeszt a kőzetben, illetve

három helyszínről volt levegőszennyezettség-mérési eredmény közzétéve, és ebből két helyen, Kőszegen, illetve Sé községben igencsak jelentős határérték feletti aszbeszennyezést mutattak.

A kőszegi helyszínen a határérték tízszerese volt körülbelül a mért érték, Sé községnek pedig a határérték duplája, és egyedül Szombathelyen, az Oladi Platón mértek kicsivel a határérték alatt. Tehát nem gondoljuk azt, hogy ez egy általános állapot lenne, hogy nincs határérték feletti levegőszennyezés, hiszen a kormányhivatalok által közzétett adatok ennek az ellenkezőjét mutatják.”

A Greepeace közérdekű adatigénylést is beadott, hogy lássák ezeket a számokat, hiszen nem tudnak olyan mérésről, ami valóban azt támasztaná alá, hogy ne lenne itt határérték feletti szennyezettség.

„Különösen azt tartjuk szomorúnak, hogyha erre hivatkozva nem fogják elszállítani, eltávolítani a szennyezett kőzetet közvetlenül ezekről a helyszínekről, hiszen azt látjuk, hogy például

a leaszfaltozás sem megfelelő hosszú távon, mivel az utak alatt futó közművek miatt rendszeresen meg kell bontani a felületet,

és a magyar törvények szerint minden ilyen munkavégzés nagyon szigorúan szabályozott azbesztes munkavégzés, ami borzasztóan drága, több millió forintos biztonsági intézkedéseket kell foganatosítani. Tehát azt gondoljuk, hogy még középtávon is sokkal költségesebb a lefedés mint az eltávolítás” – fogalmazott Simon Gergely.

Mint mondta: az aszfaltozás ott jöhet szóba, amit garantáltan nem fognak bolygatni, nincs alatta közmű, például egy parkoló esetén, ahol tényleg nincs alatta semmi, nem kell rendszeresen megbontani.

Ott ez megoldás lehet, de egy olyan úton, ami folyamatosan bolygatva lesz, ott nincs más megoldás, el kell távolítani – tette hozzá a szakértő, aki szerint erre a szakcégek már adtak is ajánlatokat, javaslatokat a hatóságok felé. Vannak viszonylag gyors és biztonságos technológiák, amelyek alkalmazásával nagy mennyiséget is el lehet távolítani ezekről a helyszínekről.

A Greenpeace szakértői felvetették annak a lehetőségét is, hogy uniós forrásokból történne a finanszírozása ennek a problémának.

„Osztrák kollégáink készítettek egy tanulmányt, amely alapján különböző sürgősségi alapokból lehetne támogatást kérni, ezért mindenképp javasoljuk a kormánynak, hogy ezeket vizsgálja meg. Én azt gondolom, hogy Ausztriától mindenképpen kellene kártérítést követelni, mert a jogi értelmezésünk szerint egyértelmű, hogy a szabálytalanságot az osztrák bányák, illetve a nekik asszisztáló osztrák hatóságok követték el. Tehát itt nem megkerülhető Ausztria felelőssége, és így a kártérítést is rajtuk kell mindenképpen behajtani” – hangsúlyozta Simon Gergely.