2022, az orosz-ukrán háború megindítása után Európa vált az izraeli fegyverek első számú felvásárlójává. Mindeközben kitört egy háború Gázában, amely több frontra is átterjedt, emiatt viszont az európai országok elkezdtek korlátozásokat bevezetni ezekkel az izraeli eszközökkel szemben – idézte fel az InfoRádióban Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Lettek nagyon szigorú országok, amelyek teljes embargót hirdettek az exportra és az importra is – ilyen például Spanyolország vagy Szlovénia. Ők már a meglévő vagy már a „csőben lévő” szerződéseket is, amint lehetett, fölmondták, nem hagyva, hogy teljesüljenek. Vannak óvatosabb országok, amelyek egy-egy termékkategóriát, vagy csak néhány eszközt korlátoznak – ilyen például Franciaország, Hollandia, Belgium, az Egyesült Királyság. És vannak azok az államok, amelyek nem igazán korlátozzák az izraeli fegyverek vásárlását, és ha a legfejlettebb eszközöket keresik egy-egy területre, akkor előszeretettel vásárolnak tőlük – ilyen Németország is, amely egy óriási szerződés keretében modernizálja a légvédelmi képességeit, például az izraeli Arrow-3-as légvédelmi eszköz vásárlásával. Hasonlóan Görögország, amely tavaly megállapodott Izraellel és onnan származó technológiával, rakétákkal fogja modernizálni a légvédelmét. Így jöhetett létre

Izrael rekordnak számító, 19,2 milliárd dolláros fegyverkereskedelmi bevétele, ami a 2020-asnak több mint duplája

– összegzett az elemző, hozzátéve, hogy Európa a legnagyobb, de nem az egyetlen piaca az izraeli fegyvereknek, hiszen a világ minden részére szállítanak.

Kiemelkedő piacuk a csendes-óceáni térség, valamint a közel-keleti és az észak-afrikai térség. Megemlíthető még akár az amerikai kontinens is az izraeli fegyvervásárlások tekintetében.

„A csendes-óceáni térség tavalyi kiemelkedésének az egyik oka az, hogy változott az izraeli szabályozás, és az izraeli védelmi minisztérium lazított az exportszabályokon, ezzel is segítve a hazai védelmi ipart az újabb és újabb piacokhoz való hozzáférésben, és a növekvő kereslet kiszolgálásában. Ha a termékkategóriákat nézzük, akkor elsősorban

a légvédelmi eszközökre, légvédelmi rakétákra és különböző rakétavédelmi eszközökre a legnagyobb a kereslet, ez adta a teljes izraeli export harmadát.

Ez nyilván az elmúlt évek harctéri tapasztalataiból nem is kell nagyon túlmagyarázni. Nem csak Európában, a világ minden részén felértékelődött a légvédelem szerepe a rakétákkal, drónokkal és hasonló eszközökkel szemben. Ukrajnától egészen a Közel-Keletig, az Öböl-menti államokig, Szaúd-Arábiáig, Katarig, azt látjuk, hogy ilyen eszközökre mindenhol szükség van” – mondta Nagy Dávid.

Miközben például az orosz-ukrán konfliktus vagy akár az iráni problémák miatt az Egyesült Államoknak, de Európának is már gondot okoz a fegyverellátás, a saját hazai fegyvergyártás volumenének fenntartása, Izrael történelmének leghosszabb háborúját vívja – 2023. október 7-e óta ez a háború több frontra kiterjedt, és azóta is folyamatos –, mégis növelni tudta az exportot. Ennek egyik okaként az elemző azt említette, hogy

Izraelben van egy kiterjedt és jól szervezett védelmi ipari komplexum, ami a high-tech fegyverektől kezdve az egyszerűbb, de mégis nagyon szükséges eszközökig minden termékkategóriában tud gyártani.

Másrészt 2023 után ezek a fegyvergyártó cégek jelentős létszámbővítésbe kezdtek, elkezdték toborozni az embereket, elkezdték építeni a gyártókapacitást, hogy ki tudják szolgálni mind a hazai, mind a nemzetközi megugró keresletet. Továbbá a politika – a védelmi, a gazdasági és a külügyminisztérium – részéről is megjelentek azon ösztönzők és politikák, amelyek segítik az izraeli védelmi ipart.

Kiemelte még az amerikai-izraeli viszonyt, melynek nagyon fontos eleme a védelmi támogatás is.

„Az Egyesült Államok egyrészt szerződéssel szabályozott rendszeres támogatást nyújt Izrael számára, másrészt eseti alapon, de azért szintén nagyon nagy mennyiségben nyújt további támogatást, ami nemcsak pénzügyi jellegű, hanem akár fegyvereket, lőszert is szállítanak át nagy mennyiségben. Ezt láthattuk az elmúlt hónapok során is” – idézte fel, hozzátéve, hogy

Izraelben is megjelent az a szándék, hogy erről a fajta amerikai támogatásról le kellene válni és sokkal nagyobb mértékben önállósodni:

a nagyon fejlett high-tech drónelhárító képességtől kezdve a legegyszerűbb lőszerekig minden termékkategóriát tudjanak otthon gyártani, és ne legyen egyfajta alá-fölérendeltség emiatt köztük és az Egyesült Államok között – mondta az InfoRádióban Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

A cikk Várkonyi Gyula interjúja alapján készült.