Infostart.hu
eur:
363.56
usd:
318.68
bux:
144765.41
2026. július 22. szerda Magdolna
Egy török ifjúsági szervezet felhívására tüntetnek Joe Biden amerikai elnök nyilatkozata miatt az Egyesült Államok isztambuli konzulátusa előtt 2021. április 26-án. Két nappal korábban Biden hivatalosan népirtásnak ismerte el az egykori Oszmán Birodalomban 1915-16-ban elkövetett örményellenes mészárlásokat.
Nyitókép: MTI/AP/Emrah Gürel

Izrael elismert egy népirtást, kiakasztva Törökországot

Az izraeli kormány vasárnapi ülésén egyhangúlag jóváhagyta az első világháború idején az Oszmán Birodalomban elkövetett örmény népirtás elismerését.

"Erkölcsi és történelmi kötelességéből fakadóan Izrael elismeri az örmény nép ellen az Oszmán Birodalom utolsó éveiben elkövetett népirtást" - szögezi le a határozat, amely azt is kimondja, hogy el kell ítélni a történelmi események tagadását, relativizálását és meghamisítását.

A történelmi igazságtételnek nevezett döntés várhatóan tovább élezi az amúgy is feszült izraeli-török viszonyt.

„Sohasem késő helyesen cselekedni"

- mondta a javaslatot benyújtó Gideon Szaár külügyminiszter a kormányülésen.

Tíz évvel ezelőtt az izraeli parlament, a Kneszet oktatási bizottsága már kimondta, hogy elismeri az örmény népirtást, majd 2018 májusában - az izraeli-török kapcsolatok megromlása idején - a parlament plenáris ülése jóváhagyta, hogy a kérdésről vita és szavazás legyen.

A 2023. október 7-i terrortámadás és a gázai háború megindítása után a török kormány megszakította a gazdasági kapcsolatokat Izraellel, és leállította a török légitársaságok izraeli járatait, de a diplomáciai kapcsolat fennmaradt. Az izraeli-török kapcsolatok szakértői évek óta arra figyelmeztettek, hogy az örmény népirtás elismerése Törökországot a diplomáciai kapcsolatok megszakítására késztetheti.

A döntés azért is váratott magára, mert az Izraellel szoros kapcsolatokat ápoló Azerbajdzsán is ellenzi azt. Jeruzsálemnek az iráni fenyegetés és a jelentős fegyverüzletek miatt stratégiai érdeke a jó kapcsolat fenntartása az Iránnal határos országgal. Izraelben attól is tartottak, hogy az örmény népirtás elismerése relativizálhatná a holokauszt egyediségét.

A határozat elismeri, hogy az örmény népirtás 1915 áprilisában kezdődött, amikor Konstantinápolyban letartóztatták, deportálták és meggyilkolták az örmény értelmiség és a közösség vezetőinek százait, majd az oszmán hatóságok módszeres megsemmisítő hadjáratot indítottak az örmény lakosság ellen.

A férfiakat kényszermunkára hurcolták és meggyilkolták, a nőket, gyermekeket és időseket pedig a szíriai sivatagba vezető halálmenetekre kényszerítették, ahol tömeggyilkosságok, nemi erőszak, szándékos éheztetés és szomjaztatás következtében mintegy másfélmillió ember vesztette életét, és megsemmisült Anatólia több ezer éves örmény kulturális örökségének jelentős része.

Törökország soha nem ismerte el a népirtást.

Eddig 32 ország ismerte el valamilyen formában az örmény népirtást, ezért Izrael szerint is erkölcsi és történelmi kötelesség volt ezt megtenni, valamint elítélni minden olyan kísérletet, amely e történelmi események elferdítésére vagy tagadására irányul.

A Ynet értesülése szerint Örményországban visszafogottan fogadták az izraeli döntést.

Címlapról ajánljuk
Újabb energiaválság szabadulhat a világra

Újabb energiaválság szabadulhat a világra

A Hormuzi-szorosban a háború idején bevezetett iráni és amerikai blokádok után itt a harmadik: a Teheránnal szövetséges jemeni húszik közölték, hogy megtámadnak bármely tankert, amely szaúdi olajat szállít, azaz bejelentették a saját blokádjukat. Ennek nyomán több olajszállító hajó fordult vissza.

2051-ig titkosították a nemzetbiztonsági bizottság ülését, Szijjártó Pétert is meghallgatnák

Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminisztert is is meghallgatná az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén a Tisza Párt, hogy konkrét kérdéseket tehessenek fel neki az új pozíciójával kapcsolatban – mondta Czakó Czirbus Pál, a bizottság kormánypárti tagja a testület szerdai, zárt ülése után.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Olajra lépett a forint

Olajra lépett a forint

Az MNB kamatcsökkentését követően továbbra is 360 forint felett mozog az euró árfolyama. A magyar deviza gyengülése mögött főként az iráni háború újabb eszkalációja és az olajárak újbóli emelkedése, a dollár erősödése és az MNB iránymutatása állhat. Az emelkedő olajárak és az amerikai állampapírhozamok növekedése által támogatott dollár eközben négy évtizedes mélypontra taszította a japán jent, így a piac feszülten figyeli a lehetséges japán devizapiaci intervenciót.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×