Infostart.hu
eur:
364.11
usd:
315.35
bux:
149564.78
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
Egy török ifjúsági szervezet felhívására tüntetnek Joe Biden amerikai elnök nyilatkozata miatt az Egyesült Államok isztambuli konzulátusa előtt 2021. április 26-án. Két nappal korábban Biden hivatalosan népirtásnak ismerte el az egykori Oszmán Birodalomban 1915-16-ban elkövetett örményellenes mészárlásokat.
Nyitókép: MTI/AP/Emrah Gürel

Izrael elismert egy népirtást, kiakasztva Törökországot

Az izraeli kormány vasárnapi ülésén egyhangúlag jóváhagyta az első világháború idején az Oszmán Birodalomban elkövetett örmény népirtás elismerését.

"Erkölcsi és történelmi kötelességéből fakadóan Izrael elismeri az örmény nép ellen az Oszmán Birodalom utolsó éveiben elkövetett népirtást" - szögezi le a határozat, amely azt is kimondja, hogy el kell ítélni a történelmi események tagadását, relativizálását és meghamisítását.

A történelmi igazságtételnek nevezett döntés várhatóan tovább élezi az amúgy is feszült izraeli-török viszonyt.

„Sohasem késő helyesen cselekedni"

- mondta a javaslatot benyújtó Gideon Szaár külügyminiszter a kormányülésen.

Tíz évvel ezelőtt az izraeli parlament, a Kneszet oktatási bizottsága már kimondta, hogy elismeri az örmény népirtást, majd 2018 májusában - az izraeli-török kapcsolatok megromlása idején - a parlament plenáris ülése jóváhagyta, hogy a kérdésről vita és szavazás legyen.

A 2023. október 7-i terrortámadás és a gázai háború megindítása után a török kormány megszakította a gazdasági kapcsolatokat Izraellel, és leállította a török légitársaságok izraeli járatait, de a diplomáciai kapcsolat fennmaradt. Az izraeli-török kapcsolatok szakértői évek óta arra figyelmeztettek, hogy az örmény népirtás elismerése Törökországot a diplomáciai kapcsolatok megszakítására késztetheti.

A döntés azért is váratott magára, mert az Izraellel szoros kapcsolatokat ápoló Azerbajdzsán is ellenzi azt. Jeruzsálemnek az iráni fenyegetés és a jelentős fegyverüzletek miatt stratégiai érdeke a jó kapcsolat fenntartása az Iránnal határos országgal. Izraelben attól is tartottak, hogy az örmény népirtás elismerése relativizálhatná a holokauszt egyediségét.

A határozat elismeri, hogy az örmény népirtás 1915 áprilisában kezdődött, amikor Konstantinápolyban letartóztatták, deportálták és meggyilkolták az örmény értelmiség és a közösség vezetőinek százait, majd az oszmán hatóságok módszeres megsemmisítő hadjáratot indítottak az örmény lakosság ellen.

A férfiakat kényszermunkára hurcolták és meggyilkolták, a nőket, gyermekeket és időseket pedig a szíriai sivatagba vezető halálmenetekre kényszerítették, ahol tömeggyilkosságok, nemi erőszak, szándékos éheztetés és szomjaztatás következtében mintegy másfélmillió ember vesztette életét, és megsemmisült Anatólia több ezer éves örmény kulturális örökségének jelentős része.

Törökország soha nem ismerte el a népirtást.

Eddig 32 ország ismerte el valamilyen formában az örmény népirtást, ezért Izrael szerint is erkölcsi és történelmi kötelesség volt ezt megtenni, valamint elítélni minden olyan kísérletet, amely e történelmi események elferdítésére vagy tagadására irányul.

A Ynet értesülése szerint Örményországban visszafogottan fogadták az izraeli döntést.

Címlapról ajánljuk
Baka András államfő beszéde a parlamentben megválasztása után: a társadalom mélyen megosztott, szembenézésre van szükség

Baka András államfő beszéde a parlamentben megválasztása után: a társadalom mélyen megosztott, szembenézésre van szükség

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson, az eredmény kihirdetésekor és a beszéd idején a Mi Hazánk képviselői sem voltak jelen a teremben. A titkos szavazáson a 199 képviselőből 140 igen voks volt (minden bizonnyal a tiszás képviselők), 6 nem (minden bizonnyal a mi hazánkosok), 53-an nem vettek részt a voksoláson. Baka András már le is tette az államfői esküt.

Lakatos Mónika az Arénában: van, ami a sok időjárási rekordnál is érdekesebb ebben a nyárban

Több abszolút időjárási rekord is megdőlt júniusban és júliusban Magyarországon, de történt a rekordoknál is érdekesebb, ugyanakkor riasztóbb változás is az időjárásunkban – mondta Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Lezuhant egy ukrán MiG–29-es vadászgép, több ezer kilométeres mélységben csaphatott le Kijev – Háborús híreink percről percre kedden

Lezuhant egy ukrán MiG–29-es vadászgép, több ezer kilométeres mélységben csaphatott le Kijev – Háborús híreink percről percre kedden

Tűz ütött ki egy olajfinomítóban Oroszország távol-keleti részén, a jelentések az orosz-ukrán határtól mintegy 6000 kilomérerre fekvő Habarovszki határterületről, Komszomolszk-na-Amure városából érkeztek. Azt egyelőre nem erőstették meg, hogy valóban ukrán csapás miatt kapott-e lángra a finomító, Habarovszk ugyanis kívül esik minden ismert ukrán fegyver hatótávolságán. Az éjszaka folyamán ugyanakkor ukrán drónok vették célba az orosz online kiskereskedő, a Wildberries Voronyezs megyei logisztikai központját, amely lángokba borult - írja a Kyiv Independent. Hétfőn este az ukrán légierő közölte, lezuhant egy ukrán MiG-29-es vadászgép Odessza régióban, miközben megpróbált kilőni egy célpontot a levegőben. A pilóta sikeresen katapultált, kórházban ápolják. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×