Az orosz erők ebben a hónapban lőtték ki az Oresnyik rakétát a nyugat-ukrajnai Lvivre, mindössze 65 kilométerre a lengyel határtól. A közel 13 ezer km/órás sebességre képes hiperszonikus ballisztikus fegyvert eddig mindössze kétszer vetették be. A rakéta repülés közben hat, különböző célpontokra irányítható robbanófejet tud szétválasztani, és az orosz állítások szerint gyakorlatilag lelőhetetlen – írja a Portfolio összegzése.

A The Telegraph oknyomozó anyagának információi szerint

Kína 10,3 milliárd dollár értékben szállított technológiát és fejlett ipari berendezéseket Oroszországnak, hogy segítse Moszkvát katonai eszközök építésében és a fegyvergyártás felfuttatásában.

A termelés bővülése részben egy speciális, Kínában gyártott CNC-esztergagépnek köszönhető, amely precíziós fémmegmunkálásra szolgál.

Az ukrán katonai hírszerzés ezt a gépet az állami tulajdonú votkinszki üzemben azonosította, amely Oroszország egyik legfontosabb rakétagyártó létesítménye.

Az üzemet az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán is szankciókkal sújtja.

Votkinszk gyártja többek között az Oresnyik mellett az Iszkander–M ballisztikus rakétákat és a Topol–M interkontinentális rakétákat is.

Kína további, több milliárd dollár értékű alkatrészt is szállít, amelyekre Moszkvának precíziós fegyverei és vadászgépei összeszereléséhez van szüksége.

Ezeket az alkatrészeket Oroszország vagy egyáltalán nem tudja előállítani, vagy nem a szükséges mennyiségben. Valamennyi tétel szerepel azon ötven kiemelten érzékeny termék listáján, amelynek Oroszországba történő exportját 39 ország – köztük az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok – tiltotta meg.

Kína soha nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz.

Az Import Genius amerikai kereskedelmi adatgyűjtő cég adatai szerint Peking legalább 4,9 milliárd dollár értékben szállított mikrochipeket és memóriakártyákat, amelyek precíziós fegyvereket és Szuhoj vadászgépeket működtetnek. További kulcstételek között szerepel 130 millió dollár értékű golyóscsapágy, valamint 97 millió dollár értékű piezoelektromos kristály radarokhoz és elektronikai hadviselési rendszerekhez.

A kínai importnak köszönhetően Vlagyimir Putyin megkerülheti a nyugati szankciókat, több fegyvert gyárthat, növelheti Oroszország önellátását, és részben elszigetelheti védelmi iparát a globális korlátozásoktól.

Oroszország a precíziós szerszámgépek terén a legsebezhetőbb. Az orosz invázió első három évében Kína legalább 3,1 milliárd dollár értékű szerszámgépet szállított Moszkvának. Ez a technológiai támogatás az elemzők szerint hosszú távon sokkal károsabb Ukrajnára és a Nyugatra nézve, mint a többi szövetséges – például Irán – által küldött, gyorsan felhasznált tüzérségi lőszerek százai.

Az orosz hadiipart régóta sújtja a lassú termelés. Sok gyáruk elavult, nem tudnak repülőgépeket vagy motorokat gyorsan és jó minőségben gyártani. Ezért olyan fontosak az importált alkatrészek.

A kínai gyártási ökoszisztéma fényévekkel az orosz ipar előtt jár

– mondta Nick Reynolds, a brit Rusi védelmi kutatóintézet munkatársa.