Asztalhoz ül egymással a héten Dánia, Grönland, valamint az Egyesült Államok külügyminisztere; Lokke Rasmussen, Vivian Motzfeldt és Marco Rubio megbeszélésén J.D. Vance amerikai alelnök is részt vesz – derült ki Rasmussen keddi bejelentéséből.

A tárcavezető a sajtónak elmondta, hogy a tárgyalásra szerdán kerül sor a Fehér Házban, hozzátéve: a dán és a grönlandi fél célja, hogy a megbeszéléseket „tárgyalószobába terelje”, ahol az érintettek közvetlenül, szemtől-szemben beszélhetnek az ügyben egymással.

Mindeközben Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter bejelentette, január 19-én Brüsszelben egyeztet Mark Rutte NATO-főtitkárral az Északi-sarkvidék biztonsági helyzetéről, a megbeszélésen pedig jelen lesz a grönlandi külügyminiszter is.

Elmondta, Koppenhága az utóbbi években prioritásként kezelte a NATO-val történő egyeztetéseket az Észak-atlanti Szerződés jelenlétéről az Északi-sarkvidéken és a régió környékén.

Ugyancsak kedden Johann Wadephul német külügyminiszter – nem sokkal amerikai hivatali partnerével Washingtonban folytatott egyeztetését követően – a sajtónak azt mondta, nem gondolná, hogy az Egyesült Államok katonai akciót tervezne Grönland ügyében, egyúttal üdvözölte a szerdára tervezett amerikai-dán tárgyalást, miközben hangsúlyozta azt is, hogy a Grönlanddal és Dániával kapcsolatos döntéseket az ott élőknek kell meghozniuk. Leszögezte:

a NATO kézzelfogható tervek kidolgozásán igyekszik az Északi-sarkvidék biztonsági helyzetét illetően, amiket az Egyesült Államokkal is meg fog vitatni.

A tárcavezető barátinak és mélynek nevezte beszélgetését Rubióval, kiemelve, hogy mindkét fél tudatában van annak, hogy országaikat szövetséges és baráti viszony köti össze.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „teljes mértékben szövetségben áll Európával politikai és katonai szempontból a NATO-n belül és elkötelezett a nyugati világban a jog és a szabadság védelme mellett”, illetve arra intette az európai országokat, „ne kérdőjelezzék meg azokat az elkötelezettségeket, amelyeket Washingtonban sem kérdőjeleznek meg”, a NATO ötös, a kollektív védelemről szóló cikkelyére utalva, amely kimondja, hogy egy NATO-tagállam elleni fegyveres támadást az összes többi tagállam elleni támadásnak tekintenek.

Elmondta azt is, hogy Washington felé megállt a Grönlandtól mintegy 300 kilométerre délkeletre található Izlandon is, ahol egyeztetett izlandi kollégájával, Katrín Gunnarsdóttirral is az Északi-sarkvidék biztonsága ügyében.

Mindeközben hétfőn Randy Fine, Florida állam republikánus képviselője olyan javaslatot javaslatot be, amely az Egyesült Államok 51. tagállamává nyilvánítaná Grönlandot, hangsúlyozva, hogy a sziget létfontosságú az ország nemzetbiztonsága szempontjából.

„Az amerikaiak nem hagyhatják a jövőjüket olyan rendszerek kezében, amelyek gyűlölik az általunk vallott értékeket és alá akarják ásni nemzetbiztonságunkat” – jelentette ki. A kétoldalas törvényjavaslat felhatalmazná Donald Trump elnököt, hogy megtegyen minden szükséges intézkedést Grönland Egyesült Államokhoz csatolására.

A héten emellett egy republikánusokból és demokratákból álló delegáció látogat Dániába, a hírt a küldöttséget vezető Chris Coons demokrata szenátor irodája jelentette be hétfőn. A delegációval utazó Tom Tillis republikánus szenátor a sajtónak elmondta, rendkívül fontos, hogy a Kongresszus egységesen kinyilvánítsa támogatását az Egyesült Államok szövetségesei felé és tiszteletét fejezze ki Dánia, illetve Grönland szuverenitása irányába.