„A háborúnak nem lesz hamarosan vége” – oszlatta el az ezzel kapcsolatos illúziókat Friedrich Merz a ZDF közszolgálati televíziónak adott kimerítő interjújában. Az első orosz reagálásokra utalva csillapította azokat a reményeket is, hogy hamarosan tűzszünet jön létre. Hangsúlyozta, hogy Oroszország ellen közösen kell fellépni, támogatni kell Ukrajnát, és meg kell üzenni Putyinnak, hogy a háborúnak véget kell vetni.

Értékelése szerint a tárgyalások mindennek ellenére sikeresek voltak.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy az Egyesült Államok hajlandó együttműködni az európai országokkal,

és kész arra, hogy biztonsági garanciákat nyújtsanak Ukrajnának az esetleges tűzszünet után. Nyitva hagyta ugyanakkor annak annak lehetőségét, hogy Németország is részt venne-e abban a multinacionális katonai kontingensben, amelyet Kijev európai szövetségesei javasoltak egy esetleges békemegállapodás biztosítására.

Merz az interjúban dicsérte Donald Trump amerikai elnököt. Elismerte, hogy az elmúlt hónapokban voltak nézeteltérések Washington és Berlin viszonyában, ezúttal „díjazta” az Egyesült Államok hajlandóságát a biztonsági garanciák melletti előtelezettségre.

Élesen bírálta ugyanakkor Vlagyimir Putyint, felróva, hogy – mint fogalmazott – „sok mindenre nemet mondott”. Merz elutasított minden Ukrajna általi területi engedményt Oroszországnak. Úgy ítélte meg, hogy némi esélyt csakis egy tűzszünetre lát, egy esetleges békeszerződés „még messze van”.

Egyszer azonban Putyinnak is igent kell mondania

– tette hozzá.

Kitért a kancellár a csütörtöki EU-csúcs egyik fő napirendjét jelentő, Ukrajnának nyújtandó, az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból nyújtandó jóvátételi hitelre. Merz ennek egyik fő támogatója, miközben hét uniós tagállam, köztük Magyarország ellenzi ezt. Ezzel kapcsolatban óvatosan nyilatkozott, „50-50-re” becsülte az erre vonatkozó megállapodás esélyeit. Elismerte, hogy az „kockázatokat rejt magában”, de reményét fejezte ki, hogy a jóváhagyás felé billen a mérleg.

A hivatalába nyolc hónappal ezelőtt beiktatott Merz az interjúban nem először szembesült azzal a váddal, hogy a bel-, illetve gazdaságpolitika rovására a külpolitika kancellárja lenne. Ezt az elmúlt hetek sorozatos közvélemény-kutatásai is egyértelműen megerősítik. A kancellár ezúttal is cáfolta ezt, álláspontját többnyire a koalíciós kormány által a közelmúltban elhatározott intézkedésekkel igyekezett alátámasztani.