Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Közvélemény-kutatás Kárpátaljáról, a visszacsatolásról is volt kérdés

A Közép-európai Stratégiai Intézet friss, reprezentatív közvélemény-kutatása rávilágít arra, mit gondolnak maguk a kárpátaljai emberek a Magyarországot érő, területi igényekről és orosz paktumról szóló vádakról. A kutatás, amely kiterjedt a nemzeti kisebbségekre is (így 300 magyart is megkérdeztek), azt mutatja, hogy a kárpátaljaiak többsége elutasítja az összeesküvés-elméleteket.

A felmérés egyértelműen mutatja, hogy a szeparatista elképzelések támogatottsága minimális a régióban. A kárpátaljaiak mindössze 0,4 százaléka támogatta, hogy a régió csatlakozzon egy másik államhoz (a kisebbségek között is csak alig 2 százalék ez az arány) - olvasható az index.hu-n.

Az Ukrajnától való elszakadást és teljes függetlenséget csupán 0,8 százalék tartotta elképzelhetőnek.

Az autonómia támogatottsága kárpátaljai szinten 6 százalékos, bár a kisebbségek körében ez az arány magasabb, 13,8 százalék.

A túlnyomó többség egyetért abban, hogy a régió teljes egészében Ukrajna része kíván maradni.

Tikor orosz-magyar alku

A kutatás rákérdezett arra a visszatérő vádra is, miszerint Orbán Viktor titkos megállapodást köthetett Vlagyimir Putyinnal Kárpátalja visszaszerzéséről:

A kárpátaljai válaszadók 45,8 százaléka nem hiszi, hogy létezett ilyen alku. Ez az arány a nemzeti kisebbségek körében valamivel alacsonyabb, 38,8 százalékos. Azok aránya viszont magas (33,7-42,2 százalék), akik nem tudtak egyértelműen dönteni.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor megegyezhetett-e Putyinnal Kárpátalja rakétatámadások alóli kíméléséről, a válaszadók 42,8 százaléka válaszolt nemmel.

A magyarországi támogatás megítélése

A felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze 5,2 százaléka gondolja azt, hogy Magyarország a helyi magyar közösségnek nyújtott támogatásokkal (iskolák, hitelek, útlevelek) Kárpátalja megszállását készítené elő, mivel az országnak területi igényei vannak.

A legtöbben, 38,6 százalék úgy vélte, a támogatás az egész régió javát szolgálja mindaddig, amíg azt az ukrán vezetéssel összehangolják.

21,1 százalék egyenesen barátságos gesztusnak nevezte a kisebbség támogatását.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

A kormányfő a közös cselekvés képességét tekinti hatalomnak, a dolgok megértését pedig fantasztikus életörömnek. Mohácson szerinte rossz irányba fordult a történelem, de a túlélés szimbóluma is a város. A közelgő uniós csúcsra utalva azt mondta: verekedni megy Brüsszelbe., ahol ha úgy döntenek, hogy hozzányúlnak az orosz devizatartalékhoz, akkor el kell azon gondolkodni, hogy a magyart elviszi onnan a kormány. Brüsszel szerinte zsinórban a harmadik választást próbálja megnyerni Magyarországon, amelynek viszont egy szempontból életbiztosítása Törökország.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Budapest belvárosában sétálva feltűnő, hogy gyakran egymás mellett a legdrágább éttermek és a bedeszkázott portálok váltják egymást. Sokan nem tudják, hogy ennek hátterében gyakran tulajdonosi különbségek állnak: míg az egyik üzlet piaci, a másik önkormányzati tulajdonban van. A felszín alatt ugyanez a kontraszt: a WestEnd bevásárlóközpont aluljárószintje tele van üzletekkel, míg a Nyugati téri aluljáróban a legtöbb helyiség üresen áll – ez pontosan rámutat az önkormányzati és a piaci ingatlangazdálkodás torz kettősségére. A legutóbbi számítások szerint csak Budapesten tízezres nagyságrendű nem lakáscélú önkormányzati helyiség található (földszinti üzletek, irodák, pincék). Ez óriási városfejlesztési és helyi gazdaságfejlesztési potenciált jelent, amelyet a gyakran bürokratikus és passzív vagyongazdálkodási gyakorlat miatt az önkormányzatok jelentős része nem használ ki. Hétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a hazai helyiséggazdálkodás helyzetét, az önkormányzati ingatlanvagyon jelentőségét, feltárjuk a jó és rossz gyakorlatokat, majd konkrét javaslatokat fogalmazunk meg a rendszer reformjára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×