A Humboldt Egyetem Berlin legnagyobb és legrégebbi, egyben Németország egyik legjobb és legelismertebb egyeteme. Ami azt is jelenti, hogy a felmérései, illetve tanulmányai irányadóak a jelenre és a jövőre nézve, ahogy azt a legutóbbi IQB oktatási trend is bizonyította. A most ismertté vált 2024-es adatok szerint a diákok közül sokan már a matematika, a biológia, a fizika és a kémia minimális követelményeivel sem képesek megbirkózni. A 2018-as legutóbbi hasonló tanulmányhoz viszonyítva a tavalyi trend arra utal, hogy a diákok teljesítménye jelentősen romlott.

A lap emlékeztetett arra, hogy a korábbi adatok elsősorban az általános iskolai diákok gyengébb olvasási és számolási képességeiről szóltak. A mostani felmérés ugyanakkor már a kilencedik osztályos diákok esetében is növekvő hiányosságokat mutatott a matematika és a természettudományok terén.

Az adatok szerint minden harmadik diák nem felelt meg a matematikai középfokú érettségivel felérő tesztfeladatok minimális követelményeinek, ami 10 százalékos növekedést jelentette a 2018-as adatokhoz viszonyítva.

A Berlinben tartott tartományi oktatási miniszteri konferencia kapcsán bemutatott tanulmány további aggasztó megállapításokat is tartalmazott. Eszerint csaknem minden tizedik diák (9 százalék) nem érte el az első iskolai érettségi (Hauptschulabschluss) minimális követelményeit matematikából. Az érettségire készülők 25 százaléka nem felelt meg a kémia, 16 százaléka a fizika és 10 százaléka a biológia hasonló követelményeinek. A teljesítmények általánosságban romlottak, függetlenül a szociális és családi háttértől. Ez egyaránt vonatkozott az általános iskolai diákokra és a gimnazistákra is.

Lesújtó az is, hogy általánosságban csökken a fiatalok érdeklődése a matematika és a természettudományok iránt. Nagyon magas azoknak az aránya, akiket ezek a tárgyak alig érdekelnek. Ugyanakkor csökken a diákok iskolai kötődése is.

Bár a kilencedik osztályosok jelentős hányada állítja, hogy kevéssé érintik őket pszichoszociális nehézségek, és erős szociális elkötelezettséggel rendelkeznek, a tanulmány ezen a téren is aggasztó jelenségre utal. Eszerint 17 százalék állítja, hogy gyakran küzd érzelmi problémákkal.

A szerzők szerint a Covid-korlátozások utóhatásai rányomták bélyegüket a diákok teljesítményére.

Az elért kompetenciaszintre hatott az is, hogy az iskolákban erősödött a társadalmi-gazdasági heterogenitás, és tovább nőtt a bevándorló tanulók aránya.

A legújabb tanulmányok ugyanakkor azt is kimutatták, hogy sok fiatal fokozott szorongást és bizonytalanságot tapasztal a globális válságok következtében. Továbbá széles körben feltételezik, hogy a közösségi média használata hatással lehet a gyermekek és a serdülők mentális egészségére.

A reprezentatív tanulmányhoz tavaly több mint 48 ezer kilencedik osztályos diákot teszteltek mind a 16 szövetségi államból. Kérdőíveket is kaptak, amelyek többek között érzelmeikre, az otthoni környezetre, az iskolai oktatási körülményekre vonatkozó kérdéseket tartalmaztak.

A Német Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint az eredmények vészjelzést jelentenek az oktatási rendszer számára.