Még tart a voksok számolása az előre hozott választásokat követően, de a szavazatok 99,7 százalékos feldolgozottsága alapján a 66-os Demokraták (D66) és a Szabadságpárt (PVV) azonos számú, 26-26 mandátumra számíthat a holland parlament alsóházában.

„Alapvetően kétféle koalíció jöhet létre Hollandiában, egy balközép, illetve egy jobbközép túlsúlyú koalíció” – mondta Harb Jad Marcell, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban.

Rob Jetten, a D66 vezetője egy inkább balra húzó, de alapvetően a centrumpártokat magába foglaló koalíciót hozna létre.

Ennek tagja lenne a saját pártján kívül a zöld–munkáspárti pártszövetség, illetve a kereszténydemokrata CDA és a jobboldali-liberális VVD, amely egyébként Mark Rutte NATO-főtitkár volt pártja – tette hozzá a kutató. Ezzel a koalícióval meglenne a parlamenti többség, csak az a probléma, hogy a VVD vezetője, Dilan Yeşilgöz többször is kijelentette a kampányban, hogy nem hajlandó a munkáspárti–zöld szövetséggel együtt kormányozni. Nagy kérdés, hogy most ebből visszatáncolhat-e. „A munkáspárti–zöld szövetség vezetője, Frans Timmermans lemondott, és lehet, hogy ez ürügyet adhat arra Yeşilgöznek, hogy mégiscsak belemenjen egy ilyen kormány megalakításába” – vélekedik Harb Jad Marcell.

A másik lehetőség egy jobboldali kormánykoalíció lenne. A D66, amely egy balliberális párt, ennek is a része lenne, szintén része lenne a kereszténydemokrata párt és a jobboldali liberális VVD. „Kérdés, hogy még kiket kellene ebbe bevonni, valószínűleg a JA21 nevű konzervatív pártot, de az a probléma, hogy így is csak 75 mandátumuk lenne, és 76 kell a többséghez, szóval valószínűleg még egy kisebb jobboldali pártot ebbe be kéne vonni ötödiknek, ami még nehézkesebbé tenné a koalíció működését” – mondta a kutató.

Hollandiában mindig hosszú ideig szokott tartani a kormányalakítás, akár 100-200 napig is. Valószínűleg most is ilyesmit fogunk látni,

egyrészt amiatt, mert sokpárti koalíció lesz, legalább négy pártnak koalícióba kell lépnie, hogy meglegyen a parlamenti többség, másrészt pedig amiatt is, mert ideológiai különbségek is vannak a pártok között – hangsúlyozta Harb Jad Marcell.

Az biztos, hogy jobb- és baloldali pártok is részt vesznek majd a koalícióban. „Csak kisebb nézeteltérésekre számítok a bevándorlás és menekültügyi kérdés kapcsán, mert a kampányban minden lényeges párt ezeknek a szabályoknak a szigorításáért lépett föl” – mondta.

Inkább a lakhatási kérdés lehet a probléma. Például van egy állami kamattámogatási rendszer, amit a VVD, a jobboldali liberálisok fenntartanának, de szinte mindenki más kivezetne, vagy legalábbis megvágna. Ez egy nagyon komoly ellentétet jelenthet, illetve vannak még más kisebb kérdések, például a drogliberalizáció vagy az eutanázia kapcsán, aminek a D66 régóta nagy támogatója, de például a kereszténydemokratákkal itt élesebb ellentétbe kerülhet.

A szakértő szerint azt nehéz megjósolni, hogy mennyire lehet tartós a következő holland kabinet. Az előző kormány alapvetően Geert Wilders miatt bomlott szét, az ő túlzott menekültügyi és bevándorlásügyi követelései miatt, amelyek bőven túlmentek a koalíciós megállapodáson. Ennek a következményeként minden párt lényegében előre kijelentette, hogy Wildersszel nem fog koalícióra lépni. „Most ez a probléma a következő koalícióban elhárult, de ettől függetlenül bőven lehetnek olyan témák, amelyekben komoly nézeteltérés lesz a pártok között már a koalíció megalakulása után” – mondta Harb Jad Marcell, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban.