Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Rob Jetten, a 66-os Demokraták (D66) párt vezetõje nyilatkozik a sajtó képviselõinek Hágában 2025. október 30-án, az elõrehozott parlamenti választások másnapján. A holland hírügynökség (ANP) választási szolgálatának legfrissebb elõrejelzése szerint a liberális 66-os Demokraták és a jobboldali Szabadságpárt (PVV) fej fej mellett halad a holland parlamenti választásokon: a szavazatok 97,7 százalékának feldolgozása után mindkét párt 26 mandátumra számíthat a parlament alsóházában.
Nyitókép: MTI/AP/Peter Dejong

Szakértő: baloldali kormányfő és Geert Wilders nélküli, sokpárti koalíció várható Hollandiában

Várhatóan a szociálliberális 66-os Demokraták pártja lesz a következő holland kormány fő ereje – hangsúlyozta Harb Jad Marcell, a Magyar Külügyi Intézet kutatója, aki elhúzódó kormányalakítási tárgyalásokra és akár 4-5 pártból álló kabinetre számít.

Még tart a voksok számolása az előre hozott választásokat követően, de a szavazatok 99,7 százalékos feldolgozottsága alapján a 66-os Demokraták (D66) és a Szabadságpárt (PVV) azonos számú, 26-26 mandátumra számíthat a holland parlament alsóházában.

„Alapvetően kétféle koalíció jöhet létre Hollandiában, egy balközép, illetve egy jobbközép túlsúlyú koalíció” – mondta Harb Jad Marcell, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban.

Rob Jetten, a D66 vezetője egy inkább balra húzó, de alapvetően a centrumpártokat magába foglaló koalíciót hozna létre.

Ennek tagja lenne a saját pártján kívül a zöld–munkáspárti pártszövetség, illetve a kereszténydemokrata CDA és a jobboldali-liberális VVD, amely egyébként Mark Rutte NATO-főtitkár volt pártja – tette hozzá a kutató. Ezzel a koalícióval meglenne a parlamenti többség, csak az a probléma, hogy a VVD vezetője, Dilan Yeşilgöz többször is kijelentette a kampányban, hogy nem hajlandó a munkáspárti–zöld szövetséggel együtt kormányozni. Nagy kérdés, hogy most ebből visszatáncolhat-e. „A munkáspárti–zöld szövetség vezetője, Frans Timmermans lemondott, és lehet, hogy ez ürügyet adhat arra Yeşilgöznek, hogy mégiscsak belemenjen egy ilyen kormány megalakításába” – vélekedik Harb Jad Marcell.

A másik lehetőség egy jobboldali kormánykoalíció lenne. A D66, amely egy balliberális párt, ennek is a része lenne, szintén része lenne a kereszténydemokrata párt és a jobboldali liberális VVD. „Kérdés, hogy még kiket kellene ebbe bevonni, valószínűleg a JA21 nevű konzervatív pártot, de az a probléma, hogy így is csak 75 mandátumuk lenne, és 76 kell a többséghez, szóval valószínűleg még egy kisebb jobboldali pártot ebbe be kéne vonni ötödiknek, ami még nehézkesebbé tenné a koalíció működését” – mondta a kutató.

Hollandiában mindig hosszú ideig szokott tartani a kormányalakítás, akár 100-200 napig is. Valószínűleg most is ilyesmit fogunk látni,

egyrészt amiatt, mert sokpárti koalíció lesz, legalább négy pártnak koalícióba kell lépnie, hogy meglegyen a parlamenti többség, másrészt pedig amiatt is, mert ideológiai különbségek is vannak a pártok között – hangsúlyozta Harb Jad Marcell.

Az biztos, hogy jobb- és baloldali pártok is részt vesznek majd a koalícióban. „Csak kisebb nézeteltérésekre számítok a bevándorlás és menekültügyi kérdés kapcsán, mert a kampányban minden lényeges párt ezeknek a szabályoknak a szigorításáért lépett föl” – mondta.

Inkább a lakhatási kérdés lehet a probléma. Például van egy állami kamattámogatási rendszer, amit a VVD, a jobboldali liberálisok fenntartanának, de szinte mindenki más kivezetne, vagy legalábbis megvágna. Ez egy nagyon komoly ellentétet jelenthet, illetve vannak még más kisebb kérdések, például a drogliberalizáció vagy az eutanázia kapcsán, aminek a D66 régóta nagy támogatója, de például a kereszténydemokratákkal itt élesebb ellentétbe kerülhet.

A szakértő szerint azt nehéz megjósolni, hogy mennyire lehet tartós a következő holland kabinet. Az előző kormány alapvetően Geert Wilders miatt bomlott szét, az ő túlzott menekültügyi és bevándorlásügyi követelései miatt, amelyek bőven túlmentek a koalíciós megállapodáson. Ennek a következményeként minden párt lényegében előre kijelentette, hogy Wildersszel nem fog koalícióra lépni. „Most ez a probléma a következő koalícióban elhárult, de ettől függetlenül bőven lehetnek olyan témák, amelyekben komoly nézeteltérés lesz a pártok között már a koalíció megalakulása után” – mondta Harb Jad Marcell, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×