Szerdán azért tartottak előrehozott parlamenti választásokat az országban, mert június elején felbomlott a négypárti kormánykoalíció.

A választási iroda friss információi szerint úgy a 66-os Demokraták, mint a Szabadságpárt körülbelül 1,7 millió szavazatot szerzett, alig néhány ezer darab választja el őket egymástól. Közölték: még meg kell várni a külföldön leadott, a becslések szerint mintegy 90 ezer szavazatot, ezért a választások teljes, végleges eredménye hétfő estig nem lesz ismert.

A győztesek által megszerzett, várhatóan 26 parlamenti mandátum az összes mandátum kevesebb mint egyötöde, ami a valaha volt legkisebb arány egy választási győztes számára.

Hollandiában hagyományosan a legtöbb szavazatot szerzett párt vezetője kezdheti meg a koalíciós tárgyalásokat. Erre leghamarabb kedden kerülhet sor.

Az alig két évvel a legutóbbi parlamenti választások után tartott voksoláson 27 párt 1116 jelöltje versengett a holland parlamenti alsóház, a Tweede Kamer 150 helyéért.

A szerdai szavazás részvételi aránya 78,4 százalékos volt, valamelyest magasabb a legutóbbi, 2023-as választások 77,8 százalékos részvételéni arányánál.

A 2023-ban tartott választások eredményéhez képest a D66 17-tel több mandátumot szerezhet, míg a PVV 11 képviselői helyet vesztett. A Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) várhatóan 22 mandátumot szerez, a Zöldek és a Munkapárt baloldali szövetsége (GroenLinks-PvdA) 20 képviselői helyet, a Helyes Válasz 21 nevű párt (JA21) 9 képviselővel számolhat, a Fórum a Demokráciáért (FvD) párt akár 7 képviselőt is delegálhat a parlamentbe, illetve a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 18 képviselőt küldhet a törvényhozásba. A Keresztény Unió (CU) a jelenlegi számítások szerint 3 mandátummal rendelkezik, a Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB) pedig 4 helyet kap.

A PVV-ből, VVD-ből, BBB-ből és az Új Szociális Szerződés (NSC) nevű pártból álló koalíciós kormány tavaly júliusban alakult meg, elhúzódó tárgyalásokat követően.

A kormány kevesebb mint egy év után, június 3-án omlott össze, miután a legnagyobb erő, a Szabadságpárt kilépett a koalícióból.

A PVV vezetője, Geert Wilders ezt azzal indokolta, hogy meghiúsulni tűnnek a "valaha volt legkeményebb menekültpolitikát" megvalósító erőfeszítései. Azóta Hollandiát ügyvivő koalíció irányítja, amely a VVD-ből és a BBB-ből áll. A Dick Schoof miniszerelnök vezette ügyvivő kormány nem rendelkezett többséggel a parlamentben.

Wilders május végén mutatta be tízpontos tervét, mely a migráció csökkentésére, a kötelező sorozásra, a határok védelmére, a menekültszállások bezárására és az összes szíriai menekült hazaküldésére tett javaslatot. A PVV vezetője továbbá az erőszakos vagy szexuális bűncselekményekért elítélt migránsok automatikus kitoloncolását szorgalmazta, az uniós menekültkvóták ideiglenes felfüggesztését, valamint annak teljes megtiltását kérte, hogy családegyesítés címén családtagok költözhessenek a már Hollandiában tartózkodó menekültekhez.