Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Drónnal készített felvétel az izraeli szárazföldi és légi hadjáratokban lerombolt épületek romjairól Gázában 2025. október 15-én.
Nyitókép: MTI/AP

A palesztinok szerint sokan meghaltak az éjszakai izraeli légicsapásokban Gázavárosban

Gázavárosban az éjszakai légitámadás több mint száz ember, köztük gyerekek halálát okozta - közölték a gázai övezeti palesztin egészségügyi hatóságok.

Az éjszakai hadművelet előzménye, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a tűzszünet megsértésével vádolta meg a Hamász palesztin terrorszervezetet, és "erőteljes légicsapásokat" rendelt el Gázaváros ellen. Előzőleg több lövöldözés is kitört az övezetben, majd egy drónfelvétel szerint Hamász-aktivisták emberi maradványokat ástak el, amikről kiderült, hogy egy meggyilkolt izraeli túszé – majd odahívták a Vöröskeresztet azt közölve, hogy megtaláltak egy újabb túsz holttestét.

Az izraeli légitámadások 104 ember életét követelték összesen az egészségügyi hatóságok sajtóközleménye szerint. A Gázai övezet középső részén, Deir al-Balah helységben működő Aksza kórház illetékeseinek közlése szerint kedden éjjel az izraeli légicsapásokat követően 12 halottat, köztük három nőt és hat gyereket szállítottak be a kórházba. Az as-Sífa kórházba 27 holttestet vittek be, és 10-et az al-Ahli baptista kórházba.

A Gázai övezet déli részén, a Hán Júnisz-i Nasszer kórházba pedig a Gázavárost érő öt légicsapást követően 20 halottat szállítottak, köztük 13 gyerekét és két nőét. Az övezet északi részén lévő Al-Avda kórház közlése szerint 31 halottat szállítottak be hozzájuk, köztük 14 gyerek holttestét. Öten a Bureidzs menekülttábor egy házában vesztették életüket, négyen Gázaváros Szabra negyedében, öten pedig Hán Júniszban, egy autóban haltak meg. Mahmúd Baszal, a gázai polgári védelem szóvivője a Hszinhua hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: az intenzív izraeli légitámadás célpontjai lakóházak és sátortáborok voltak.

Az izraeli hadsereg szerdán az X-en közölte, hogy "harminc terroristát és tucatnyi terrorista célpontot vettek célba" az éjjel, és leszögezték, hogy mostantól folytatják a tűzszünet betartását és betartatását, de határozottan megtorolják annak minden újabb megsértését.

A Hamász a légitámadásra reagálva közölte, hogy elhalasztja egy újabb halott izraeli túsz átadását. A szervezet már előtte tagadta, hogy köze lett volna a rafahi támadáshoz, és közleményében leszögezte hogy továbbra is elkötelezett a tűzszünet mellett.

Az Iszlám Dzsihád nevű, kisebb palesztin szélsőséges szervezet is elítélte az izraeli támadást. Muhammad al-Haddzs Músza, a szervezet szóvivője kijelentette, hogy ez a tűzszüneti megállapodás egyértelmű megsértése volt, miközben a palesztin frakciók betartották azt kezdettől fogva.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×