Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozik az Európai Politikai Közösség (EPK) 7. csúcstalálkozóján Koppenhágában 2025. október 2-án. Európai Politikai Közösség tagállamainak vezetői félévente üléseznek.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

A Nyugat „új típusú háborúban” áll Oroszországgal – beszédek az Európa-csúcson

Európában "hibridháború folyik" - jelentette ki Mette Frederiksen dán kormányfő csütörtökön Koppenhágában, a csaknem ötven európai vezető részvételével megrendezett tanácskozáson, melyen az ukrajnai háború és az európai biztonság kérdéseit tűzték napirendre.

Az Európai Politikai Közösség (EPC) hetedik csúcstalálkozójára meghívott 47 vendég között vannak az európai uniós országok állam- és kormányfői, és az unión kívüli országok közül pedig mások mellett az Egyesült Királyság, Moldova, Ukrajna, Svájc és Georgia vezetői, továbbá Mark Rutte, a NATO főtitkára is.

A tanácskozás házigazdája, Frederiksen felszólalásában hangsúlyozta, hogy jelenleg hibridháború zajlik Európában, ezzel az utóbbi időben az európai légteret megsértő orosz harci gépekre és drónokra utalva.

A dán kormányfő szerint "a drónok elleni képességek terén most Ukrajna a legnagyobb szakértő, mivel szinte minden nap harcolnak az orosz drónok ellen". Hangsúlyozta, hogy az ukrán tapasztalatokat, technológiát és innovációt fel kell használni és beépíteni az európai védelembe.

Mark Rutte, a NATO főtitkára szintén leszögezte, hogy Ukrajna a drónellenes technológia, és a kiberfenyegetések elleni küzdelem terén nagyhatalomnak számít, és nagyon fontosnak nevezte az ukrán segítséget a Dániát és Lengyelországot ért fenyegetések elhárítása terén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a koppenhágai csúcson kijelentette, hogy készen áll tanácsokkal szolgálni a kontinens biztonságosabbá tételével kapcsolatban.

Zelenszkij csütörtökön újságírókkal azt is közölte, hogy Donald Trump amerikai elnökkel megvitatták annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok nagy hatótávolságú fegyvereket biztosítson Ukrajnának. "Minden Trump személyes döntésétől függ" - idézte az Unian ukrán hírportál az ukrán elnököt.

Emmanuel Macron francia elnök az EPC tanácskozásán hangsúlyozta, hogy az orosz árnyékflotta fontos része az orosz gazdaságnak, ezért nyomást kell gyakorolni rá. Megszólalásában azt is kiemelte, hogy ki kell kideríteni mi áll a Dánia légterét megsértő drónbehatolások hátterében.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök arról számolt be Koppenhágában, hogy Oroszország szinte minden nap követ el provokációkat a Balti-tengeren. Értékelése szerint a Nyugat "új típusú háborúban" áll Oroszországgal.

"Üzenetet kaptam Varsóból, hogy most történt egy újabb incidens a szczecini kikötő közelében"- tájékoztatta az európai vezetőket hozzáfűzve, hogy "a Balti-tengeren, minden egyes héten, szinte minden nap" előfordulnak újabb incidensek.

Ukrajna támogatásával kapcsolatban az Európai Unió vezetői széles körben támogatták szerdán Koppenhágában az elképzelést, hogy a Nyugaton befagyasztott orosz vagyont használják fel az Ukrajnának nyújtandó mintegy 140 milliárd eurós hitel biztosítására. Bart De Wever belga miniszterelnök azonban csütörtökön leszögezte, hogy Belgiumnak, ahol a befagyasztott vagyon nagy részét őrzik, ehhez erős uniós garanciákra van szüksége.

A Kreml a befagyasztott orosz vagyon felhasználását felvető javaslatot "tiszta lopásnak" bélyegezte.

"Ne osszák rám a rosszfiú szerepét" - fogalmazott De Wever megjegyezve, hogy ő "a kezdetektől fogva konstruktív" volt, de maximális jogi biztonságra és szolidaritásra van szüksége.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán arról biztosította Belgiumot, hogy minden aggodalmat el fognak oszlatni.

"Teljesen világos, hogy Belgium nem lehet az egyetlen tagállam, amely a kockázatot viseli, a kockázatot szélesebb vállakra kell helyezni" - jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Magyarország a nemzetközi klímarangsorban: van, amiben utolsóelőttiként csak egyetlen ázsiai országot előztünk le

Magyarország a nemzetközi klímarangsorban: van, amiben utolsóelőttiként csak egyetlen ázsiai országot előztünk le

Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. Ehhez nyomon kell követni a folyamatokat és a szakpolitika-alkotásban is reagálni kell azokra. A Green Policy Center kiadta Magyarország Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentését, ami már öt év adatait (2020-2024) tartalmazza, vagyis kezdenek kirajzolódni a folyamatok a klímasemlegesség felé vezető hosszú úton. Az alábbi összefoglalóban, a jelentésen belüli nemzetközi rangsorok és Magyarország megítélésére vonatkozó megállapítások lesznek a fókuszban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×