Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.85
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Donald Tusk lengyel miniszterelnök (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart a lengyel-fehérorosz határon fekvő Krynkiben 2025. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Artur Reszko

Kiszeretnek a lengyelek az Európai Unióból

Lengyelországban egy év alatt 4,4 százalékponttal 50,3 százalékra csökkent az Európai Unió iránti bizalom, egyúttal 11,1 százalékkal nőtt a magukat az EU iránt bizalmatlannak vallók száma. Növekszik viszont a NATO-ba és a lengyel hadseregbe vetett bizalom - derül ki az IBRIS közvéleménykutató felméréséből.

A szeptember 12-én és 13-án egy 1067 fős mintán a PAP lengyel hírügynökség megrendelésére készített felmérés szerint jelenleg a lengyelek 50,3 százaléka van bizalommal az EU iránt, míg tavaly szeptemberben ez csoport a társadalom 54,7 százalékát tette ki.

Az EU iránt bizalmatlanok a megkérdezettek 43,8 százalékát képezik, ez 11,1 százalékponttal több mint tavaly. A bizalmatlanság szintje a legmagasabb az utóbbi években végzett felmérésekhez viszonyítva - közölték.

A felmérésben a NATO és a lengyel hadsereg iránti bizalmat is vizsgálták.

A NATO a válaszadók 75,7 százalékánál élvez bizalmat, ami 1,7 százalékponttal több, mint tavaly. A lengyel hadsereg esetében a válaszadók 93,9 százaléka adott pozitív választ

az intézmény iránti bizalmat illetően, ami 2,2 százalékponttal több mint a tavalyi felmérésben. Egyúttal az eredmény a legmagasabb az utóbbi 10 év viszonylatában, amely időszak során a hadsereg iránti bizalmi mutató folyamatosan növekedett.

A felmérési eredmények "kiválóan illusztrálják, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miképp alakítja át a bizalmi ranglétrát Lengyelországban" - kommentálta az adatokat Kamil Smogorzewski, az IBRIS kommunikációs igazgatója, aki úgy véli: a keleti szomszédságban észlelt katonai fenyegetéssel szembesülve a társadalom "természetszerűleg a védelem szempontjából alapvetőnek tekintett intézmények felé fordul", a hadsereg és a NATO "rekordokat dönt, mert támaszt és biztonsági garanciát jelentenek a lengyelek szemében".

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×