Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A lengyel légierő F-16-os vadászgépe.
Nyitókép: X / Lockheed Martin

Ismeretlen drónok miatt riasztották a légierőt Lengyelországban

Két légi eszköz megsértette Lengyelország légterét keleti irányból, emiatt lengyel és szövetséges vadászgépek szálltak fel - erősítette meg szerdai sajtóértekezletén Wieslaw Kukula lengyel vezérkari főnök.

A szerdára virradóan történt incidenst először aznap este Karol Nawrocki lengyel elnök említette a washingtoni látogatása során a TV Republika lengyel konzervatív hírtelevíziónak adott interjúban.

"Sajnos volt egy olyan helyzet, amikor kétszer is megsértették a lengyel légteret" - erősítette meg csütörtöki sajtóértekezletén Kukula. Hozzátette: a légtérsértésnek "nem lett következménye", a lengyel légvédelem "teljes ellenőrzés alatt tartotta a helyzetet".

Újságírói kérdésre a vezérkari főnök kifejtette: két drónról volt szó, amelyek egy idő után elhagyták a lengyel légteret.

A lengyel hadsereg "bizonyos jó következtetéseket vont le", miután augusztus végén Kelet-Lengyelországban lezuhant és felrobbant egy orosz drón - idézte fel Kukula. Közölte: a lengyel légvédelem az utóbbi napokban "jelentős többleteszközöket" vetett be, a szerda éjjeli légvédelemi műveletbe a holland misszió keretében Lengyelországban szeptember elejétől állomásozó F-35-ös vadászgép is bekapcsolódott.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×