A 2014-es walesi csúcstalálkozón az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének tagállamai – akkor még csekélyebb létszámban – megállapodtak abban, hogy 2024 végéig a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára növelik katonai kiadásiakat. Azóta a taglétszám 32-re emelkedett, és egy Brüsszelben most ismertté vált jelentés szerint az idei esztendő végéig 31 tagország teljesíti ezt a célt.

Egyetlen tagállamként Izland mentesült a teljesítés kötelezettsége alól, ugyanis nincs saját fegyveres ereje, így katonai költségetése sem.

A most nyilvánosságra hozott brüsszeli jelentés tulajdonképpen becsléseken alapul, és az év végéig várható helyzetet vetíti előre. A becslések a tagállamok által már végrehajtott, illetve tervezett védelmi kiadásokra támaszkodnak, és arra utalnak, hogy az eddig „hátul kullogó” Spanyolország, Olaszország vagy épp Belgium is teljesíti a célt. A 31 NATO-országnak 2025-ig teljesítenie kell a kétszázalékos célt, azaz, hogy a GDP legalább két százalékát védelmi célokra fordítják.

Becslések szerint idén az év végére valamennyi érintett tagállam átszakíthatja a célszalagot.

A két százalék azonban csak egy lépés a távlati nagy célok teljesítése felé. A június végén Hágában tartott csúcstalálkozón ugyanis a tagországok – legfőképp az amerikai elnök nyomására – megállapodtak abban, hogy 2032-ig a bruttó hazai termék legkevesebb 3,5 százalékát fordítják védelmi célokra. Ezenkívül pedig további 1,5 százalékot a védelemmel összefüggő infrastrukturális kiadásoknak szentelnek.

.A jelentés utal arra is, hogy a GDP-hez viszonyítva a tervezett ráfordítások terén mely tagállamok a listavezetők. Ezek szerint 2025 végére Lengyelország állhat a dobogó legfelsőbb fokára a GDP-hez viszonyított védelmi kiadások 4,48 százalékával. A második hely Litvániáé 4 százalékkal. a harmadikra pedig 3,8 százalékkal Észtország léphet fel.

Az Egyesült Államok az év végéig a GDP 3,22 százalékát fordítja katonai kiadásokra.

Korábbi értesülések szerint a tagállamok Hágában a védelmi költségvetés 5 százalékos növelésének kötelező vállalásával kapcsolatban eredetileg a 2035-ös határidőben állapodtak meg. Az idézett német portálok ugyanakkor a brüsszeli jelentésre hivatkozva most egybehangzóan a 2032-es évet említették.