A testület állásfoglalásában kiemelte a globális felmelegedés fenyegetését, és azt hogy, a klímaváltozás elleni fellépés elmulasztása sértheti a nemzetközi jogot. "Az üvegházhatású gázok kibocsátása egyértelműen emberi tevékenység eredménye, ami nem korlátozódik nemzeti határokra. A tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog az emberi jogok gyakorlásának elválaszthatatlan része" - mondta Ivaszava Judzsi, a bíróság elnöke.

Hozzátette: az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmények szigorú kötelezettségeket rónak az államokra, ezek be nem tartása a nemzetközi jog megsértését jelenti, és az államoknak együtt kell működniük a konkrét kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében.

A bíróság szerint azok az országok, amelyeket kár ért az éghajlatváltozás következtében, jogosultak lehetnek kártérítésre az őket sújtó globális felmelegedés miatt.

Azonban, hogy pontosan milyen kártérítés illeti meg őket, azt "esetenként" kell meghatározni. Az ICJ tavaly decemberben kéthetes tárgyalássorozatot folytatott az államok éghajlatváltozással kapcsolatos jogairól és felelősségéről, amelynek keretében több kis szigetország a nagy szennyező országok felelősségre vonását követelte.

Az éghajlatváltozás miatti tengerszint-emelkedés fenyegette kilenc szigetország évek óta tartó lobbizásának eredményeképpen az ENSZ Közgyűlése a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményét kérte "az államoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeiről".

Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Tuvalu, Palau, Niue, Vanuatu, Saint Lucia, Saint Kitts és Nevis, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek képviselői úgy vélik, néhány súlyosan szennyező ország megsérti az önrendelkezéshez való jogukat, ezért felelősségre kell vonni őket. A bíróság döntése elősegítheti az államok közötti elszámoltathatóságot klímakérdésekben, például a szennyezés vagy a kibocsátások terén.