Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Nyitókép: Pixabay

Andrzej Duda: a lengyelek és az ukránok közti megbékélésnek az igazságra kell épülnie

Az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) lengyel áldozatai előtti kegyelet a lengyel-ukrán megbékélés fontos eleme - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök, az 1943-1945-ben Lengyelország keleti határvidékén elkövetett népirtás áldozatainak emléknapján.

Lengyelországban idén első alkalommal tartanak nemzeti emléknapot az ukrán nacionalisták által a második világháború idején meggyilkolt lengyelek tiszteletére. Az erről szóló törvényt júniusban szavazta meg a varsói parlament. "Érett és őszinte kapcsolatokat" a nemzetek között "az igazságra - még a legnehezebb igazságra is - lehet csak alapozni" - írta Andrzej Duda az X-en.

Az elnök a lengyel történelem egyik legtragikusabb eseményének nevezte az OUN és a UPA által elkövetett népirtást, amelynek csúcspontja az 1943. július 11-ei úgynevezett véres vasárnap volt. Aláhúzta: a lengyeleknek joguk van az áldozatok nyughelyeinek megállapításához, méltó megemlékezéshez.

"Ez a megbékélés és a jó jövő építésének rendkívül fontos eleme" - fogalmazott Duda.

Az 1943-45-ben zajló, volhíniai mészárlásnak is nevezett etnikai tisztogatás során a háború előtt Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában mintegy százezer lengyelt mészároltak le. Varsó és Kijev eltérő módon tekint a történtekre: míg a lengyel fél népirtásnak minősíti őket, Ukrajna a lengyel részről elkövetett, az ukrajnainál nagyságrendekkel kisebb mértékű megtorlásra hivatkozva, kétoldalú arányos felelősségről beszél.

Az áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását Ukrajna 2017-ben leállította. A lengyel fél már 26 kérvényt nyújtott be az exhumálásokra, de eddig csak a nyugat-ukrajnai Puzsniki faluban eltemetett több mint negyven áldozat kihantolására kapott engedélyt Kijevtől.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter az emléknap alkalmából rendezett varsói megemlékezésen kijelentette: a történelmi igazságot "meg kell mutatni, a múlt tiszteletére kell építeni a jövőt".

Krzysztof Bosak alsóházi alelnök, az ellenzéki Konföderáció politikusa sajtóértekezletén úgy látta: a lengyel és az ukrán nemzet közötti megbékélést "a történelmi cenzúra" akadályozza. Az ukrán fél ugyanis "történelmi valótlanságokat terjeszt", amikor "lengyel-ukrán háborúnak, illetve tragédiának nevezi a történteket, vagy olyan konfliktusnak, amelyben nem világos, hogy ki volt az elkövető és ki az áldozat" - jelentette ki.

A politikus az exhumálások folytatását és a népirtásért felelős ukrán "bűnözői szervezetek kultuszának" betiltását szorgalmazta.

Karol Nawrocki megválasztott lengyel elnök péntek este a kelet-lengyelországi Chelmben vesz részt az ott létesülő volhíniai emlékmúzeum megemlékezésén. Az X-en Nawrocki hangsúlyozta: a megbékélés "csak az igazságon alapulhat". Szorgalmazta, hogy az ukrán hatóságok "oldják meg a volhíniai népirtás áldozatainak felkutatására és exhumálására vonatkozó engedélyek ügyét".

Címlapról ajánljuk
Földcsuszamlásszerű győzelem néz ki az AfD-nek Németországban, itt vannak az első adatok
Szász-Anhalt

Földcsuszamlásszerű győzelem néz ki az AfD-nek Németországban, itt vannak az első adatok

Történelmi léptékű győzelmet jeleznek az első exit pollok az Alternatíva Németországért (AfD) számára a vasárnapi szász-anhalti tartományi választáson. Az ARD (Infratest dimap) felmérése 44,5, a ZDF (Forschungsgruppe Wahlen) kutatása pedig 44 százalékra teszi a párt támogatottságát. A második helyen álló, jelenleg kormányzó CDU mindkét mérés szerint mindössze 18,5 százalékot szerzett.

Európa szomorú új térképe

Az aszályok, a klímaváltozás, a vízhiány és a felmelegedés csökkentheti a mezőgazdasági hozamokat, átírhatja az ipar telephelyválasztását, az energiatermelést, a folyami szállítást, a turizmust, az ingatlanárakat, sőt még azt is, mikor dolgozunk, utazunk vagy hogyan építjük otthonainkat. Ennek európai vonatkozásairól írt elemzést Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány; a részletekről Pásztor Szabolcs kutatási igazgatót kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Ma tartományi parlamenti választást tartanak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár dönthet az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont körüli vereséget szenvedhet. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×