Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
337.49
bux:
120700.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pixabay

Andrzej Duda: a lengyelek és az ukránok közti megbékélésnek az igazságra kell épülnie

Az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) lengyel áldozatai előtti kegyelet a lengyel-ukrán megbékélés fontos eleme - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök, az 1943-1945-ben Lengyelország keleti határvidékén elkövetett népirtás áldozatainak emléknapján.

Lengyelországban idén első alkalommal tartanak nemzeti emléknapot az ukrán nacionalisták által a második világháború idején meggyilkolt lengyelek tiszteletére. Az erről szóló törvényt júniusban szavazta meg a varsói parlament. "Érett és őszinte kapcsolatokat" a nemzetek között "az igazságra - még a legnehezebb igazságra is - lehet csak alapozni" - írta Andrzej Duda az X-en.

Az elnök a lengyel történelem egyik legtragikusabb eseményének nevezte az OUN és a UPA által elkövetett népirtást, amelynek csúcspontja az 1943. július 11-ei úgynevezett véres vasárnap volt. Aláhúzta: a lengyeleknek joguk van az áldozatok nyughelyeinek megállapításához, méltó megemlékezéshez.

"Ez a megbékélés és a jó jövő építésének rendkívül fontos eleme" - fogalmazott Duda.

Az 1943-45-ben zajló, volhíniai mészárlásnak is nevezett etnikai tisztogatás során a háború előtt Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában mintegy százezer lengyelt mészároltak le. Varsó és Kijev eltérő módon tekint a történtekre: míg a lengyel fél népirtásnak minősíti őket, Ukrajna a lengyel részről elkövetett, az ukrajnainál nagyságrendekkel kisebb mértékű megtorlásra hivatkozva, kétoldalú arányos felelősségről beszél.

Az áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását Ukrajna 2017-ben leállította. A lengyel fél már 26 kérvényt nyújtott be az exhumálásokra, de eddig csak a nyugat-ukrajnai Puzsniki faluban eltemetett több mint negyven áldozat kihantolására kapott engedélyt Kijevtől.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter az emléknap alkalmából rendezett varsói megemlékezésen kijelentette: a történelmi igazságot "meg kell mutatni, a múlt tiszteletére kell építeni a jövőt".

Krzysztof Bosak alsóházi alelnök, az ellenzéki Konföderáció politikusa sajtóértekezletén úgy látta: a lengyel és az ukrán nemzet közötti megbékélést "a történelmi cenzúra" akadályozza. Az ukrán fél ugyanis "történelmi valótlanságokat terjeszt", amikor "lengyel-ukrán háborúnak, illetve tragédiának nevezi a történteket, vagy olyan konfliktusnak, amelyben nem világos, hogy ki volt az elkövető és ki az áldozat" - jelentette ki.

A politikus az exhumálások folytatását és a népirtásért felelős ukrán "bűnözői szervezetek kultuszának" betiltását szorgalmazta.

Karol Nawrocki megválasztott lengyel elnök péntek este a kelet-lengyelországi Chelmben vesz részt az ott létesülő volhíniai emlékmúzeum megemlékezésén. Az X-en Nawrocki hangsúlyozta: a megbékélés "csak az igazságon alapulhat". Szorgalmazta, hogy az ukrán hatóságok "oldják meg a volhíniai népirtás áldozatainak felkutatására és exhumálására vonatkozó engedélyek ügyét".

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×