Infostart.hu
eur:
382.98
usd:
328.64
bux:
109387.87
2025. december 5. péntek Vilma
Strasbourg, 2025. július 7.Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján az Európai Parlament plenáris ülésén.
Nyitókép: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Csütörtökön hoznak döntést Ursula von der Leyen jövőjéről a Pfizergate-ügyben

Az Európai Bizottság elnökéről vitázott az Európai Parlament hétfőn, miután bizalmatlansági eljárást kezdeményeztek ellene, a Pfizer gyógyszercég vezetőjével váltott üzenetek kapcsán. Ursula von der Leyen sorsáról csütörtökön döntenek.

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök ellen a román szélsőjobboldali AUR párt EP-képviselője nyújtott be bizalmatlansági indítványt. Gheorghe Piperea amiatt kezdeményezte az eljárást, hogy májusban az Európai Unió Bírósága megsemmisítette azt az európai bizottsági határozatot, amire hivatkozva megtagadták az Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója közötti, a koronavírus vakcinák beszerzéséről szóló SMS-ek nyilvánosságra hozását.

Gheorghe Pipere a bizalmatlansági indítványról szóló európai parlamenti vitán azt mondta, kezdeményezése egy demokratikus eszköz, a megoldás kezdete. A román képviselő és az indítványát támogató 76 társa, köztük Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk politikusa szerint a bizottság elnöke ezzel elvesztette a bizalmukat.

Mivel az Európai Parlament kerüli a vitákat és a döntéseket, úgy határozott, hogy beperli a bizottságot, ami egyedülálló az Európai Unió történetében. „Az elmúlt hat évben a bizottság visszaélésszerűen elvette a tagállamok hatásköreit, és fontos döntéseiben figyelmen kívül hagyta az Európai Parlamentet. A döntések nem demokratikus koncentrációja az Európai Bizottság elnökének kezében ellentétes a fékek és ellensúlyok elvével” – hangsúlyozta a román politikus.

Ursula von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy az indítványt aláíró 77 EP-képviselő már cáfolt összeesküvés-elméleteket emleget. Szerinte ez csak egy újabb durva kísérlet arra, hogy éket verjenek az unió intézményei közé, és szembeállítsák az EU-párti demokratikus erőket. „Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány a szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik. Célja a társadalom megosztása, a demokráciába vetett bizalom aláásása, hamis állításokkal a választásokba való beavatkozás és a történelem újraírásának kísérlete” – hangsúlyozta, és beszélt arról is, nem titok, hogy kapcsolatban volt a vakcinagyártó cégek legfelsőbb képviselőivel, de a döntéshozatal minden lépése nyíltan, átláthatóan, a nyilvánosság előtt zajlott a tagállamokkal és az állampolgárokkal egyeztetve.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője határozottan elutasította az indítványt. Szerinte a bizottság felelősen járt el a járvány idején. Iratxe Garcia Pérez, a Szocialisták és Demokraták frakcióvezetője is elutasította a kezdeményezést. Fabrice Leggeri, a Patrióták Európáért frakció nevében ugyanakkor arról beszélt, a Pfizergate nem egyszerű adminisztrációs hiba volt, hanem hatalommal való visszaélés.

Az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványról csütörtökön szavaz a Parlament.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Kiderült, mennyivel változik a táppénz és a gyed januártól

Mintegy 31 ezer forinttal, bruttó 322 ezer forintra emelkedik a minimálbér január elsejétől a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodása szerint. Több juttatás, köztük a táppénz, az álláskeresési járadék, a gyed és a gyod összege is emelkedik a bejelentés után.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Olyan gazdasági elemzés érkezett Brüsszelből, ami megdöbbentő eredményre jutott a vámháborúról

Olyan gazdasági elemzés érkezett Brüsszelből, ami megdöbbentő eredményre jutott a vámháborúról

A Trump-adminisztráció által bevezetett, 15 százalékos amerikai vámplafon nem erősíti, hanem érdemben gyengíti az Egyesült Államok gazdaságát, középtávon 0,6–1,0 százalékkal alacsonyabb GDP-pályát okozva. A modell szerint a vámok terhének döntő részét az amerikai fogyasztók és vállalatok viselik, miközben a magasabb árak, a drágább import és a romló export-versenyképesség egyszerre húzza vissza a növekedést. Az Európai Unió jóval kisebb ütést kap – körülbelül 0,2 százalékos GDP-elmozdulással –, de az export visszaesése és a romló cserearány így is érezhető veszteséget okoz – derül ki az Európai Bizottság frissen kiadott modellszámításaiból. Az uniós testület konklúziója világos: a mostani vámrendszer rövid távon átmeneti mérlegjavulást hoz az USA-ban, de hosszabb távon viszont mindkét oldal számára növekedési áldozatot és tartós gazdasági veszteséget jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×