Donald Trump amerikai elnök a megválasztása után sok területen berúgta az ajtót, ezek közül csak az egyik a NATO teljes újragondolása, ugyanis arra szólított fel, hogy a tagállamok az éves védelmi ráfordításaikat a bruttó hazai termék, a GDP eddigi két százalékáról öt százalékra emeljék. Kezdetben nagy volt az ellenkezés, de mára felsorakoztak a tagországok az amerikai elnök javaslata mögött, egyedül Spanyolország mutatkozik „renitensnek” , de német értesülések szerint immár Madrid szembenállása sem teljesen egyértelmű.

Elemzők szerint a gyors konszenzus oka a jelenlegi nemzetközi helyzet, különös tekintettel az Ukrajna elleni orosz háborúra, továbbá a tartós közel-keleti válságra, Izrael és Irán konfliktusára. Egybehangzó az az értékelés, hogy tartós és szilárd rendezésre egyik fronton sem lehet számítani. A tagállamok ugyanakkor tudatában vannak annak is, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben elengedhetetlen Európa védelmi képességének erősítése. Erre utalt a német kancellár előző napi kormánynyilatkozatában az állítva, hogy az ötszázalékos vállalás nem Donald Trump kívánságára történik, hanem Németország, illetve Európa jól felfogott biztonsági érdeke.

Szakértők szerint ugyanakkor több tagállamban, köztük Németországban is folyik a vita arról, hogy hosszabb távon miként biztosítsák az előirányzat szerint 2035-től kötelezővé váló, a GDP öt százalékát kitevő összeget.

Az ARD közszolgálati médium ezzel kapcsolatban mindenekelőtt Olaszországra és Franciaországra utalt. Mind Róma, mind Párizs elkötelezett az öt százalék mellett, de mindkét ország számára nagy erőfeszítést jelent ennek biztosítása. Különösen Olaszországban ugyanakkor erős az ellenzék, illetve a lakosság pacifista szembenállása, illetve csekély a katonai kiadások növelésének támogatottsága. A szakértők szerint Franciaország is „herkulesi feladatok” előtt áll. Ezzel magyarázzák azt is, hogy Emmanuel Macron nem sokkal a mostani NATO-csúcs előtt még azt hangoztatta, hogy az ország védelmi képességét nem a GDP százalékában kell mérni. Napokkal a hágai csúcs előtt még Friedrich Merz kancellár és védelmi minisztere, Boris Pistorius is azon a véleményen volt, hogy a védelmi képesség szintjét nem a számok határozzák meg.

Olaszország, Franciaország és Németország mellett több tagország is hasonló dilemmákkal küszködik, miközben Mark Rutte NATO-főtitkár a hágai csúcson már kijelentette, hogy támogatják az ötszázalékos védelmi ráfordításokat. Spanyolország az egyetlen kivétel, amit a választások előtt álló Pedro Sanchez kormányfő a főtitkárhoz írt levelében megerősített: „észszerűtlennek és kontraproduktívnak” nevezte az ötszázalékos célkitűzést. Válaszában a főtitkár Sanchezt állítólag arról biztosította, hogy Madrid meghatározhatja saját útját a védelmi képességre vonatkozó célok eléréséhez.

A felmérések szerint vannak ugyanakkor „mintadiákok” is, mindenekelőtt az Oroszország szomszédságában lévő balti államok. A NATO a biztonsági garancia Litvánia, Lettország és Észtország számára. A szövetség mindhárom országban katonai bázisokat tart fenn, és mindhárom lényegesen többet fordít védelmi célokra, mint a tagállamok túlnyomó többsége.

Észtország ezen a téren hamarosan át kívánja lépni a távlati célként meghatározott öt százalékot. Lettország már most négy százaléknál tart. „Az Egyesült Államok fontos partner, ugyanakkor minden európai országnak teljesítenie kell házi feladatát” – érvelt ezzel kapcsolatban a lett miniszterelnök Litvánia pedig a már a jövő évre 5-6 százalékot irányzott elő. „Az országnak újra fel kell fegyverkeznie, különben az orosz agresszió következő áldozata” – fogalmazott a litván elnök.

A NATO-tagállamok számára a teljesítési határidő 2035. Az ötszázalékos vállalás két részből áll: 3,5 százalékot a klasszikus katonai kiadások tesznek ki, a fennmaradó 1,5 százalék pedig a terrorizmus elleni harcra, valamint a védelmi célokat is betöltő infrastrukturális beruházásokra fordítandó.