Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Johann Wadephul német külügyminiszter a közel-keleti béketerv végrehajtásáról szóló miniszteri találkozóra érkezõ politikusokat várja a francia külügyminisztériumnak otthont adó Quai dOrsay palotában 2025. október 9-én. Izrael és Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet ezen a napon megállapodott a tûzszünet és a túszalku elsõ szakaszáról az egyiptomi Sarm es-Sejkben. A Hamásszal kötött alku elsõ szakasza a gázai háború lezárását és a túszok szabadon bocsátását célozza.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Thomas Samson

Iránnak teljesen le kell mondania az atomfegyver kifejlesztéséről a német külügyminiszter szerint

Iránnak teljesen le kell mondania az atomfegyver kifejlesztéséről – írta Johann Wadephul német külügyminiszter az X közösségi oldalon iráni hivatali partnerével tartott vasárnapi telefonbeszélgetését követően.

Az Egyesült Államok szoros szövetségeseként ugyanazt a célt osztjuk: Iránnak teljesen és ellenőrizhető módon le kell mondania a nukleáris fegyverekről, és haladéktalanul meg kell nyitnia a Hormuzi-szorost – hangsúlyozta a német politikus.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a telefonbeszélgetéssel kapcsolatban mindössze annyit közölt, hogy a regionális és nemzetközi fejleményekről egyeztettek a német tárcavezetővel.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×