Infostart.hu
eur:
364.04
usd:
317.25
bux:
153363.2
2026. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella
Donald Tusk lengyel miniszterelnököt (b) megtapsolják miniszterei a parlamenti alsóház varsói üléstermében, miután koalíciós kormánya megnyerte a bizalmi szavazást 2026. június 11-én. A szavazást Tusk kezdeményezte, mert az ellenzéki jelölt győzött az elnökválasztáson.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Rafal Guz

Szakértő: ha Donald Tusk ideológiai alapon kormányoz, állandósulhat a feszültség az új elnökkel

A lengyel kormánykoalíció lefutotta a kötelező kört a Donald Tusk által kezdeményezett bitzalmi szavazással, a jövő nagy kérdése az lesz, hogy a koalíciós pártok egyezségre jutnak-e a legfőbb szakpolitikai és személyi kérdésekben, illetve a hatékonyabb kormányzást érintő alapfeltételekben – mondta az InfoRádióban Zeöld Zsombor.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök 243 igen és 210 nem szavazat mellett megnyerte a kormánya ellen kért bizalmi szavazást a parlament alsóházában. A kormányfő az után kezdeményezte a szavazást, hogy az ellenzéki jelölt, Karol Nawrocki győzött az elnökválasztáson a liberális varsói polgármesterrel, Rafal Trzaskowskival szemben. A lengyel alkotmány értelmében a miniszterelnök a kormány hivatali időszaka folyamán bizalmi indítványt nyújthat be, ennek megszavazásához abszolút többség szükséges a képviselők legalább felének jelenlétében.

Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő az InfoRádióban elmondta: bár Donald Tusk úgy kommentálta a szerdai eseményeket, hogy a bizalmi szavazás nem személy szerint róla, hanem a kormánykoalícióról szólt, ennek ellenére az elmúlt napokban a koalíciós partnerek közül egyes politikusok azt észrevételezték, hogy más szempontból „a kettő nem feltétlenül egy és ugyanaz”. Még a voksolás előtt az érintettek azzal érveltek, lehet, hogy a kormány jövőjéről szavaznak, de annak eredménye nem terjed ki arra, hogy Donald Tusk lesz-e a miniszterelnök a következő két évben is.

Ezzel együtt a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza szerint semmi jel nem mutat arra, hogy kormányfőcsere lehetne a közeljövőben Lengyelországban. Mint fogalmazott, a kormánykoalíció „lefutotta a kötelező kört” a bizalmi szavazással, mindegyik koalíciós párt a jelenlegi kabinetet támogatta.

A nagy kérdés az lesz, hogy a koalíciós pártok „egymás között és zárt ajtók mögött” egyezségre jutnak-e a legfőbb szakpolitikai és személyi kérdésekben,

illetve a hatékonyabb kormányzást érintő alapfeltételekben, mert a kabinet működésében vélhetően elkerülhetetlenek lesznek bizonyos változások.

Zeöld Zsombor szerint a bizalmi szavazás eredménye érdemben nem befolyásolja a megválasztott lengyel elnök, Karol Nawrocki hozzáállását a kormányhoz. Az elmúlt napokban mindkét fél jelezte, hogy kész az együttműködésre, a következő időszakban kiderül, hogy alakul ez a viszony, a szakértő úgy látja, egyelőre „puhatolózás” zajlik. Hozzátette: ha a közeljövőben olyan törvényeket terjesztenek elő, amelyeket a lengyel állam már régóta kíván, hogy megszülessenek, akkor „politikai öngyilkosság lenne” Karol Nawrocki részéről ezen jogszabályok bevezetésének az akadályoztatása. Ugyanakkor úgy véli,

ha ideológiai kérdések fogják meghatározni a kormány működését, akkor tartósan nagy feszültség alakulhat ki a felek között.

Zeöld Zsombor úgy fogalmazott, Karol Nawrocki alatt is „meg kell melegednie az elnöki széknek”, és bár a magyar mondás szerint „új seprű jól seper”, egyelőre nem lehet tudni, mennyi konfliktust vállal fel a kormánnyal szemben.

Az ellentétek kiéleződése abból is adódhat, hogy mind az állam szempontjából létfontosságú jogszabályok, mind az ideológiai töltetű törvények lényegesek lehetnek, sőt a határok összemosódhatnak. Ilyen lehet akár az abortusz szabályozása is, de Zeöld Zsombort szerint ez a kérdés jelen pillanatban „halott” Lengyelországban. Ennek legfőbb oka, hogy bár a koalíciós pártok között konszenzus volt azzal kapcsolatban, hogy liberalizálni kell az abortusztörvényt, ennek mértékéről viszont nem tudtak megállapodni egymással. A szakértő azt gondolja, lehet különbséget tenni a törvények között, illetve felállítani prioritásokat, például a deregulációban. Megjegyezte: a vállalkozói lét vagy a fiatalok lakhatáshoz való hozzáférésének megkönnyítése „bőven túlmutat az ideológiai kérdéseken”.

Zeöld Zsombor szerint ideológiai szempontból „a legegyszerűbben lehet tálalni” Lengyelországban az igazságszolgáltatási rendszer mostani helyzetét, a bírók státuszát, a korábbi bírói kinevezések felülvizsgálatát. Mint fogalmazott, ezek a kérdések alapvető fontosságúak lesznek a közeljövőben, főleg az alkotmánybíróság vonatkozásában. Elemzők felvetették, hogy hatalmas teher zúdulna a lengyel igazságszolgáltatási rendszerre, ha most felmentenék azokat a bírókat, akikkel kapcsolatban felmerült az a gyanú, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) politikai szempontok szerint és életkoruk alapján nevezett ki. Szakértők szerint egy ilyen elbocsátási hullámot időben nagyon nehezen lehetne kezelni.

(A nyitóképen: Donald Tusk lengyel miniszterelnököt megtapsolják miniszterei a parlamenti alsóház varsói üléstermében, miután koalíciós kormánya megnyerte a bizalmi szavazást 2026. június 11-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brutális a CDU veresége, egy tartományban be se jutottak a parlamentbe – íme az eredmények
német tartományi választások

Brutális a CDU veresége, egy tartományban be se jutottak a parlamentbe – íme az eredmények

Súlyos vereséget szenvedett Friedrich Merz kancellár kormányzópártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben vasárnap a tartományi választáson, a hatóságok által hétfőn közölt előzetes eredmények szerint. Az egyik tartományban a szélsőjobboldalinak tartott AfD, a fővárosban a radikális baloldali Die Linke győzött. Merz kancellár esti válságbeszéde szerint az eredmény „katasztrofális”, de maradna pozíciójában, hogy „folytassa a reformokat”.

Hétfőtől új munkarendben dolgozik az Országgyűlés, Magyar Péter beszéde nyitja az ülést

Háromhetes munkarendre tér át a parlament. Az interpellációk és azonnali kérdések időtartama a jelenlegi hatvanról egyaránt kilencven percre nő. Dönthetnek az egészségügyi kamarák kötelező tagságáról, kedden a Médiatanács hat tagját és elnökét is megválaszthatja az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Melyik lehet a következő nagy tőzsdei sztori? – Jön a Portfolio befektetési klubja

Melyik lehet a következő nagy tőzsdei sztori? – Jön a Portfolio befektetési klubja

Mi jöhet az állampapírok és az AI-részvények után? A geopolitikai feszültségek, az olajpiaci turbulenciák és a BUX többéves menetelése mellett egyre többször merül fel a kérdés: mely eszközosztályokban és piacokon van még fantázia, hova tegyük a pénzünket? 2026. október 7-én a Hotel InterContinental Budapest ad otthont a Portfolio Befektetési Klubnak, ahol a szakma kiválóságai gyűlnek össze, hogy irányt mutassanak a gyorsan változó gazdasági környezetben. Ne habozzon, tekintse meg a részletes programot és az előadók listáját, és biztosítsa helyét a rendezvényen még ma!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×