Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula
Donald Tusk lengyel miniszterelnököt (b) megtapsolják miniszterei a parlamenti alsóház varsói üléstermében, miután koalíciós kormánya megnyerte a bizalmi szavazást 2026. június 11-én. A szavazást Tusk kezdeményezte, mert az ellenzéki jelölt győzött az elnökválasztáson.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Rafal Guz

Szakértő: ha Donald Tusk ideológiai alapon kormányoz, állandósulhat a feszültség az új elnökkel

A lengyel kormánykoalíció lefutotta a kötelező kört a Donald Tusk által kezdeményezett bitzalmi szavazással, a jövő nagy kérdése az lesz, hogy a koalíciós pártok egyezségre jutnak-e a legfőbb szakpolitikai és személyi kérdésekben, illetve a hatékonyabb kormányzást érintő alapfeltételekben – mondta az InfoRádióban Zeöld Zsombor.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök 243 igen és 210 nem szavazat mellett megnyerte a kormánya ellen kért bizalmi szavazást a parlament alsóházában. A kormányfő az után kezdeményezte a szavazást, hogy az ellenzéki jelölt, Karol Nawrocki győzött az elnökválasztáson a liberális varsói polgármesterrel, Rafal Trzaskowskival szemben. A lengyel alkotmány értelmében a miniszterelnök a kormány hivatali időszaka folyamán bizalmi indítványt nyújthat be, ennek megszavazásához abszolút többség szükséges a képviselők legalább felének jelenlétében.

Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő az InfoRádióban elmondta: bár Donald Tusk úgy kommentálta a szerdai eseményeket, hogy a bizalmi szavazás nem személy szerint róla, hanem a kormánykoalícióról szólt, ennek ellenére az elmúlt napokban a koalíciós partnerek közül egyes politikusok azt észrevételezték, hogy más szempontból „a kettő nem feltétlenül egy és ugyanaz”. Még a voksolás előtt az érintettek azzal érveltek, lehet, hogy a kormány jövőjéről szavaznak, de annak eredménye nem terjed ki arra, hogy Donald Tusk lesz-e a miniszterelnök a következő két évben is.

Ezzel együtt a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza szerint semmi jel nem mutat arra, hogy kormányfőcsere lehetne a közeljövőben Lengyelországban. Mint fogalmazott, a kormánykoalíció „lefutotta a kötelező kört” a bizalmi szavazással, mindegyik koalíciós párt a jelenlegi kabinetet támogatta.

A nagy kérdés az lesz, hogy a koalíciós pártok „egymás között és zárt ajtók mögött” egyezségre jutnak-e a legfőbb szakpolitikai és személyi kérdésekben,

illetve a hatékonyabb kormányzást érintő alapfeltételekben, mert a kabinet működésében vélhetően elkerülhetetlenek lesznek bizonyos változások.

Zeöld Zsombor szerint a bizalmi szavazás eredménye érdemben nem befolyásolja a megválasztott lengyel elnök, Karol Nawrocki hozzáállását a kormányhoz. Az elmúlt napokban mindkét fél jelezte, hogy kész az együttműködésre, a következő időszakban kiderül, hogy alakul ez a viszony, a szakértő úgy látja, egyelőre „puhatolózás” zajlik. Hozzátette: ha a közeljövőben olyan törvényeket terjesztenek elő, amelyeket a lengyel állam már régóta kíván, hogy megszülessenek, akkor „politikai öngyilkosság lenne” Karol Nawrocki részéről ezen jogszabályok bevezetésének az akadályoztatása. Ugyanakkor úgy véli,

ha ideológiai kérdések fogják meghatározni a kormány működését, akkor tartósan nagy feszültség alakulhat ki a felek között.

Zeöld Zsombor úgy fogalmazott, Karol Nawrocki alatt is „meg kell melegednie az elnöki széknek”, és bár a magyar mondás szerint „új seprű jól seper”, egyelőre nem lehet tudni, mennyi konfliktust vállal fel a kormánnyal szemben.

Az ellentétek kiéleződése abból is adódhat, hogy mind az állam szempontjából létfontosságú jogszabályok, mind az ideológiai töltetű törvények lényegesek lehetnek, sőt a határok összemosódhatnak. Ilyen lehet akár az abortusz szabályozása is, de Zeöld Zsombort szerint ez a kérdés jelen pillanatban „halott” Lengyelországban. Ennek legfőbb oka, hogy bár a koalíciós pártok között konszenzus volt azzal kapcsolatban, hogy liberalizálni kell az abortusztörvényt, ennek mértékéről viszont nem tudtak megállapodni egymással. A szakértő azt gondolja, lehet különbséget tenni a törvények között, illetve felállítani prioritásokat, például a deregulációban. Megjegyezte: a vállalkozói lét vagy a fiatalok lakhatáshoz való hozzáférésének megkönnyítése „bőven túlmutat az ideológiai kérdéseken”.

Zeöld Zsombor szerint ideológiai szempontból „a legegyszerűbben lehet tálalni” Lengyelországban az igazságszolgáltatási rendszer mostani helyzetét, a bírók státuszát, a korábbi bírói kinevezések felülvizsgálatát. Mint fogalmazott, ezek a kérdések alapvető fontosságúak lesznek a közeljövőben, főleg az alkotmánybíróság vonatkozásában. Elemzők felvetették, hogy hatalmas teher zúdulna a lengyel igazságszolgáltatási rendszerre, ha most felmentenék azokat a bírókat, akikkel kapcsolatban felmerült az a gyanú, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) politikai szempontok szerint és életkoruk alapján nevezett ki. Szakértők szerint egy ilyen elbocsátási hullámot időben nagyon nehezen lehetne kezelni.

(A nyitóképen: Donald Tusk lengyel miniszterelnököt megtapsolják miniszterei a parlamenti alsóház varsói üléstermében, miután koalíciós kormánya megnyerte a bizalmi szavazást 2026. június 11-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megérkezett a vasárnapi harmadik részvételi adat
ez sem semmi

Megérkezett a vasárnapi harmadik részvételi adat

A választásra jogosultak 37,98 százaléka, 2 858 892 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson délelőtt 11 óráig a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

Már erősen beszólogatnak egymásnak a két nagy párt vezetői

Felfokozott hangulatban és több súlyos vádpont kíséretében zajlik a vasárnapi parlamenti választás. Míg a kormányoldal büntetőfeljelentést tett a Tisza Párt kabinetjének állítólagos szavazatvásárlási tervei miatt, Magyar Péter pártelnök az „állampárti” visszaélésekre és a választási csalás büntetőjogi következményeire hívta fel a figyelmet.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kemény üzenetek jöttek a tárgyalások után: távozott az amerikai delegáció Iszlámábádból - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Kemény üzenetek jöttek a tárgyalások után: távozott az amerikai delegáció Iszlámábádból - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Megakadtak az amerikai-iráni béketárgyalások: a több mint húszórás iszlámábádi egyeztetés végül megállapodás nélkül zárult, az amerikai delegáció pedig vasárnap hajnalban el is hagyta a helyszínt. Washington szerint Teherán nem volt hajlandó egyértelmű kötelezettséget vállalni arra, hogy lemond az atomfegyver megszerzéséről, miközben Irán az amerikai követeléseket túlzónak nevezte. J. D. Vance közölte, hogy az Egyesült Államok egy „végső és legjobb ajánlatot” hátrahagyott, amelyre még várják az iráni választ. Közben újabb feszültséget keltett, hogy amerikai hadihajók haladtak át a Hormuzi-szoroson, illetve Washington megkezdte az aknamentesítés előkészítését, amit Teherán több ponton vitat. Benjamin Netanjahu eközben világossá tette: Izrael folytatja a harcot Iránnal és annak szövetségeseivel szemben. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború vasárnapi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×