Gazdasági és energiaügyi minisztérium létrehozását, más tárcák megszüntetését és több miniszter leváltását jelentette be Donald Tusk lengyel kormányfő. A változásoknak strukturális és személyi jellege is van, az eddig 26 tagú kabinetet 21 tagúra karcsúsítják. Dobrowiecki Péter az InfoRádióban azt mondta, rendkívül nehéz helyzetbe került a Tusk-kormány azzal, hogy az elnökválasztáson az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrocki legyőzte a Polgári Platform (PO) jelöltjét, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármestert.

Az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője emlékeztetett: Lengyelországban félprezidenciális elnöki rendszer van, amelyben az államfő erős vétójoggal rendelkezik, és a jelenlegi kormánynak ilyen körülmények között – vélhetően olykor ellenszélben – kellene kitartania a következő törvényhozási választásokig, amelyeket az eredeti forgatókönyv szerint 2027-ben tartanának. Nagy kérdés azonban, hogy kitölti-e ciklusát a Tusk-kabinet. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a legújabb közvélemény-kutatások szerint

„egyre türelmetlenebbek” az emberek, és jelzésértékű, hogy nemcsak az ellenzéki szimpatizánsok, hanem a kormánykoalíció szavazói is.

Dobrowiecki Péter úgy véli, a kormány átalakításával és az új minisztériumok létrehozásával az elbukott elnökválasztás után „új dinamikát akar vinni a kormányzásba” Donald Tusk. A gazdasági minisztérium a pénzügyi és a fejlesztési-technológiai tárca összevonásával jön létre, élére Andrzej Domanski eddigi pénzügyminiszter kerül. Létrehoznak egy energiaügyi minisztériumot Milosz Motyka eddigi környezetvédelmi és klímaügyi miniszterhelyettes irányításával. Az új tárca átveszi a klímaügyi tárca egyes hatásköreit, egyúttal megszűnik a sziléziai Katowicébe kihelyezett iparügyi minisztérium. További fontos változás még, hogy távozik Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főügyész, a posztra Waldemar Zurek bíró kerül. Az eddigi belügyminisztert, Tomasz Siemoniakot pedig Marcin Kierwinski váltja, de előbbi tárca nélküli miniszterként továbbra is felügyeli a titkosszolgálatokat.

A szakértő kiemelte: „rend, biztonság, jövő” a jelmondata Donald Tusk kormányátalakításának, és a miniszterelnöknek vélhetően az a célja, hogy a változtatásokkal hatékonyabb legyen a működés, konkrét eredményeket tudjanak elérni, illetve felmutatni. Lengyelország nemcsak a régión belül, hanem Európában is erős pozícióban volt az elmúlt évtizedekben,

egyes szakértők azonban már olyan forgatókönyveket vázolnak fel, amelyek szerint a lengyel versenyelőny – főleg a gazdaság területén – jelentősen csökkenhet.

Dobrowiecki Péter szerint minden bizonnyal ezért jött létre most a gazdasági csúcsminisztérium, amelynek komoly reformokat kell átvinnie a közeljövőben.

A következő időszakban lengyel szemszögből ugyancsak kulcskérdés lesz az energiapolitika átalakítása. Az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője felidézte, hogy Lengyelország az európai államok közül az elsők között szakított az orosz energiahordozók importjával, és váltott át más szállítókra, de azóta bebizonyosodott, hogy gazdaságilag nem feltétlenül fenntartható hosszabb távon a szénhidrogénektől való további függés. Emiatt a lengyel vezetés megpróbál újítani, más lehetőségeket találni. Az atomenergiai újítások mellett zöldenergia-forrásokat keresnének és építenének ki, ez indokolta az energiaügyi minisztérium létrehozását. Dobrowiecki Péter elmondta: az új tárcavezető, Milosz Motyka rendkívül fiatal, még csak 33 éves, és Donald Tusk elvárása szerint az lesz a feladata, hogy átlátható koncepciót dolgozzon ki arra, milyen irányba, milyen feltételek mentén menjen Lengyelország a következő évtizedekben az energiapolitika területén.

Egységes maradhat-e a kormánykoalíció?

A szakértő úgy véli, a Tusk-kormány már eddig sem volt egységes, a mostani átalakítást megelőzően is voltak „bizonyos változások a kormánykoalíció háza táján”. Igaz, az eddigi személyi cserék a „kevésbé fontos” minisztériumokat érintették, így a koalíciós partnerek megőrizhették befolyásukat a kabineten belül. Azt gondolja, a következő időszak egyik legfőbb kérdése az lesz, hogy kitart-e az összes koalíciós partner a Donald Tusk vezette Polgári Platform mellett. Főleg Szymon Holowniának, a szejm elnökének a pozíciója ingott meg az utóbbi időben, és nem kizárt, hogy más prominens politikusok is ilyen helyzetbe kerülhetnek.

Dobrowiecki Péter emlékeztetett, hogy Szymon Holownia a májusi lengyel elnökválasztáson is indult, de elég rossz eredménnyel zárt: csak ötödik lett az első fordulóban, a leadott szavazatok öt százalékát sem érte el. Ráadásul a szejm elnökével kapcsolatban olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a háttérben a Jog és Igazságosság politikusaival egyeztet a jövőbeni közös együttműködés reményében. Az elemző szerint ilyen fejlemények után kijelenthető, hogy a „kormányba vetett bizalom nem csak a szavazók részéről ingott meg, hanem vészes mértéket öltött a bizalomvesztés már a kormánykoalíción belül is”.

(A nyitóképen: Donald Tusk miniszterelnök bejelenti az átalakított lengyel kormány összetételét a varsói kormányfői hivatalban 2025. július 23-án. Mögötte helyettesei: Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter és Krzysztof Gawkowski digitalizációért felelős miniszter.)