Infostart.hu
eur:
386.74
usd:
332.95
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
George Simion, a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és jelöltje beszédét közvetíti a párt bukaresti székházánál felállított kivetítő a megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának napján, 2025. május 4-én. A közel véglelges eredmény szerint Simion az első helyen végzett, és a voksok 40,3 százalékát megszerezve került a megismételt választás második fordulójába.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

George Simion az eljárás alá vont Calin Georgescut tenné meg miniszterelnöknek

A román elnökválasztás első fordulóját a voksok több 40 százalékával megnyerő George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke államfővé választása esetén az alkotmányos rend elleni uszítás és fasiszta propaganda gyanújával bűnvádi eljárás alá vont Calin Georgescut bízná meg kormányalakítással, ha pedig a parlament nem szavazna bizalmat miniszterelnök-jelöltjének, akkor feloszlatná a törvényhozást, és előre hozott választásokat írna ki – jelentett be az államfőjelölt a Digi24 hírtelevíziónak adott interjújában.

Simion kifejtette: megígérte az embereknek, hogy elnökké választása esetén – a tavalyi érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő, a megismételt elnökválasztás jelöltjei közül azonban kizárt – Calin Georgescu lesz a miniszterelnök, és tartja magát ehhez a vállalásához. Hozzátette, ha Georgescunak nem sikerül parlamenti többséget kialakítania maga körül, az alkotmány lehetőséget ad az elnöknek arra, hogy feloszlassa a parlamentet. Kérdésre válaszolva elmondta, az előre hozott választások is szóba jöhetnek, de ezt a forgatókönyvet szeretné elkerülni – összegezte a kedd esti műsorban elhangzottakat az Agerpres hírügynökség.

A jelölt ugyanakkor megjegyezte: nem hinné, hogy előre hozott választásokra kerülne sor, mert azt valószínűsíti, hogy sikerül meggyőzni a törvényhozók több mint 50 százalékát, hogy megszavazza a Georgescu-kormány beiktatását.

George Simion tervei közé tartozik továbbá a parlament épületébe költöztetni a kormányt és a minisztériumok központi apparátusait. Szerinte Európa legnagyobb és a világ második legnagyobb közigazgatási rendeltetésű épületében kell, hogy legyen elegendő hely ehhez.

Simion kijelentette, hogy határozottan ellenzi az adóemeléseket, és megválasztása esetén szorgalmazni fogja a minimálbér adóterhének csökkentését. Ugyanakkor „barátságtalan intézkedések” támogatásától sem zárkózna el is, ezek közül a közalkalmazottak számának csökkentését, az államapparátus hatékonyabbá tételét emelte ki.

Hangsúlyozta, jelenleg 1 millió 300 ezer ember dolgozik a román közszférában, és szerinte fokozatosan vissza kellene térni a két évtizeddel korábbi 800 ezres létszámhoz. Hozzátette, a leépítések nem érintenék a tanárokat, az orvosokat vagy az amúgy is létszámhiánnyal küzdő rendőrséget, tűzoltóságot vagy hadsereget.

A hagyományos pártok által szélsőségesnek tartott AUR elnökének elképzelései szerint 12 minisztere és legtöbb 50 államtitkára lenne az új kormánynak. Azt is elmondta, hogy mivel a külügy, a védelem és az igazságügy terén az államfőnek is vannak előjogai, ezzel a három minisztériummal "aktívabb" együttműködést folytatna – számolt be az Agerpres.

Románia 19 millió szavazópolgára május 18-án választ elnököt az ország élére. A második fordulóban Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere lesz az AUR-elnök ellenfele.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×