Infostart.hu
eur:
363.38
usd:
312.67
bux:
148449.32
2026. szeptember 4. péntek Rozália
George Simion, az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke sajtóértekezletet tart a párt bukaresti székházában 2025. március 10-én. Az előző napon a központi választási bizottság (BEC) elutasította az elnökválasztás november 24-i első fordulójában legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu jelöltségének bejegyzését a májusi 4-én és 18-án megismétlendő elnökválasztásra.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Román elnökválasztás: az élre tört a szélsőjobb jelöltje

A részeredmények alapján 20 százalékpontos előnnyel került a második fordulóba George Simion a magyarellenes AUR-elnöke.

Vetélytársait mintegy 20 százalékponttal megelőzve, az érvényes voksok 40,3 százalékát megszerezve került a megismételt román elnökválasztás második fordulójába George Simion, a bukaresti kormánypártok által szélsőségesnek nyilvánított Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke - mutatják a leadott voksok több mint 98 százalékának összesítésén alapuló részeredmények.

Ellenfele a választási hatóság (AEP) honlapján hétfő hajnalban közölt hivatalos adatok alapján a voksok 20,74 százalékát megszerző Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere lehet, aki több mint 20 ezer szavazattal megelőzte a 20,53 százalékot szerző Crin Antonescut, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alkotott kormánykoalíció közös jelöltjét.

A voksolás befejezését követően közzétett exit poll becslések még a koalíciós jelölt előnyét jelezték a bukaresti főpolgármesterrel szemben, de a szavazatszámlálás során éjfél után megfordult a sorrend.

Antonescu hétfőre virradó éjszaka elismerte, hogy alulmaradt a második helyért folytatott küzdelemben. A PNL-ből több mint három évtizedes politikai szerepvállalás után éppen a koalíciós elnökjelöltség miatt kilépő politikus azt mondta: ő nem tagja a kormánykoalíciónak, nem tudja, mit fognak tenni a kormánypártok. Szerinte támogatói el tudják maguk is dönteni, melyik versenyben maradt elnökjelölt áll közelebb ahhoz a programhoz és értékrendhez, amelyért ő vállalta a jelöltséget, ezért - az újságírók kérdéseit elhárítva - nem volt hajlandó megnevezni, kire adja voksát május 18-án, de - támogatásukat megköszönve - a választásokon való részvételre biztatta szavazóit.

A részeredmények szerint a negyedik helyen az elnökválasztáson függetlenként induló Victor Ponta volt szociáldemokrata miniszterelnök végzett, aki a voksok 13,3 százalékát szerezte meg. Ponta nem titkolta, hogy elsősorban a PSD szavazóinak támogatására számít, miután a romániai elnökválasztások történetében először az ország legnagyobb pártjának számító PSD nem indított saját jelöltet.

Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, akitől párttársai jelentős része megvonta a bizalmat, a voksok kevesebb mint 3 százalékát kapta meg.

Az ország 19 millió szavazópolgára május 18-án választja meg az ország következő elnökét a versenyben maradt két jelölt közül.

Címlapról ajánljuk

Itt van Magyar Péter újabb bejelentése a nyugdíjakról

„2027. január 1-től 10 százalékkal emeljük a megváltozott munkaképességűek ellátását. A rokkantsági és rehabilitációs ellátást is. 65 éves kor felett rájuk is vonatkozni fog a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
Zelenszkij rendkívül fontos találkozóról beszél, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Zelenszkij rendkívül fontos találkozóról beszél, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Volodimir Zelenszkij csütörtökön bejelentette, hogy a közeljövőben amerikai tárgyalóküldöttség látogat Kijevbe és Moszkvába az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. "A következő napokban várjuk őket, ez rendkívül fontos" - tette hozzá az ukrán elnök. Donald Trump amerikai elnök közben "némileg megkésve" kártérítést követel az Ukrajnának nyújtott támogatásért. Szerinte az európai országoknak vissza kellene fizetni azt a "több százmilliárd dollárt", amit "ingyen kapott" Ukrajna és a NATO. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel az orosz-ukrán fronton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×