Infostart.hu
eur:
378.83
usd:
318.83
bux:
130412.64
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Képviselők az új összetételű német parlament alakuló ülésén Berlinben 2025. március 25-én. A 21. Bundestag a február 23-i előrehozott parlamenti választások eredményeképp alakul meg.
Nyitókép: Hannibal Hanschke

Új a parlament Németországban, de a tűzfal a régi: leszavazták az AfD alelnökjelöltjét

Pontosan harminc nappal a február 23-i előre hozott parlamenti választások után megtartotta alakuló ülését az új Bundestag. A testület új elnökét még könnyen megszavazták, de az alelnököknél már kirobbant az első ellentét.

Németország – a II. világháború utáni – történetében a mostani a huszonegyedik Bundestag. Képviselőinek száma a korábbi törvényhozáshoz képest 106 fővel, az eddigi 736-ról 630-ra csökkent. Megváltoztak az erőviszonyok is, a CDU/CSU konzervatív pártszövetségé a legerősebb frakció, és nincsenek ott a padsorokban a választások eredményeként parlamenti búcsúira kényszerült liberális FDP képviselői.

A nyitó parlamenti nap első fontos döntése az új Bundestag-elnök megválasztása volt. A szavazás nem okozott meglepetést, a képviselők jelentős többséggel a választási győztes CDU/CSU jelöltjét, az 52 esztendős Julia Klöcknert választották meg: Klöckner 382 igen szavazatot kapott, 204 képviselő nemmel szavazott, 31 tartózkodott.

A Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli Klöckner politikai pályafutását 1997-ben a CDU ifjúsági szervezetében kezdte, és ettől kezdve fokozatosan emelkedett a ranglétrán. 2018 és 2021 között az akkori Merkel-kormány mezőgazdasági minisztere volt. Ő a negyedik nő Annemarie Renger, Rita Süssmuth, valamint közvetlen elődje, a szociáldemokrata Bärbel Bas után, aki a parlament élén az állam második legmagasabb tisztségét tölti be. Keddi „ünnepi beszédében” megismételte napokkal ezelőtt, akkor még elnökjelöltként ismertetett „ars poeticáját”, amely szerint civilizált, vitázó, de egymást meghallgató képviselőkből álló parlamentet szeretne.

A nyitó nap kezdetén ez az óhaja „nem jött be”. Az ülést ugyanis a 76 esztendős Gregor Gysi korelnök, egykori NDK-ban alakult baloldali reformpárt egyik alapítója nyitotta meg. Gysi ma is tekintélyes tagja az egyesülés után utódpártként alakult Baloldal Pártjának (Die Linke). Gysi szerepvállalása ellen tiltakozott az AfD pártja, és egy nála is idősebb parlamenti képviselőt javasolt a beszéd megtartására.

A Bundestag alakuló ülése kora délután a korábban megszokott vitákat tükrözte. A tét ugyanis az alelnökök megválasztása volt, és minden parlamenti pártnak egy alelnöki tisztség járt volna volna. A pártok annak rendje-módja szerint meg is nevezték jelöltjeiket. A CDU/CSU után a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező, a többiek által ugyanakkor tartósan kiközösített AfD jelöltje, Gerald Otten volt katonatiszt azonban nem kapta meg a szükséges többséget. A párt újabb szavazást követelt, de jelöltje a második körben is elbukott.

Az országos támogatottságát tekintve a CDU/CSU mögé egyre szorosabban felzárkózó AfD korábban jelezte, hogy nem nyugszik bele az elutasító döntésbe.

A CSU Andrea Lindholz belügyi szakértőt, az SPD-t Josephine Ortleb saar-vidéki politikust, a Zöldek Pártja Omid Nouripour volt társelnököt, a Baloldali Pártot Bodo Ramelow volt türingiai kormányfőt küldte versenybe. Ők már az első fordulóban megkapták a többséget.

A nap menetrendjéhez tartozott az is, hogy a korábbi, az új kormány megalakulásáig még hivatalban lévő Oaf Scholz kancellár és immár csak kétpárti kormányának tagjai megkapták az úgynevezett elbocsátó okiratot. A "felmentés " ellenére a Scholz-kabinet az új, minden bizonnyal a konzervatív CDU kancellárjelöltje, Fridrich Merz vezette kormány megalakulásáig ügyvezetőként hivatalban marad.

A várható időpont Merz korábbi kijelentése szerint április 28. lenne, ez azonban a legfrissebb értesülések szerint a koalíciós egyeztetések miatt későbbre tolódhat. A sors iróniája, hogy a CDU/CSU koalíciós partnere a választások nagy vesztese, a szociáldemokrata SPD, de immár Olaf Scholz szerepvállalása nélkül.

Címlapról ajánljuk

Marad az árrésstop

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseket tett a kátyúhelyzetről, a rezsistopról, az árréskorlátról, a nemzeti petícióról és az ukrán fenyegetésről is, majd Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt újságírói kérdésekre is válaszoltak. A gödi Samsung-gyár ügyében Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, egy hatósági ügyből akar a sajtó politikai ügyet kreálni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Ugrik az OTP és a Magyar Telekom

Ugrik az OTP és a Magyar Telekom

A japán Nikkei és a dél-koreai Kospi index is új történelmi csúcsra emelkedett ma, a nyitás után pluszba lendültek az európai és az amerikai piacok is. A befektetők elsősorban a vállalati gyorsjelentésekre és a délután megjelenő amerikai makroadatra figyelnek, a heti friss munkanélküli segélykérelmek számáról kapunk mag friss statisztikát. A magyar tőzsdén az OTP és a Magyar Telekom nagyot emelkedett, és ütik a 4iG-t és a Rábát. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×