Az EU-nak egy új közös, a migránsok visszaküldésére vonatkozó rendszerre van szüksége, amely egyértelműsíti, hogy ha valaki egy tagállamból kiutasítási határozatot kap, akkor az egész Európai Uniót el kell hagynia. Ennek érdekében az Európai Bizottság egy új európai visszaküldési határozatot javasol – jelentette be Magnus Brunner uniós belügyekért és migrációért felelős biztos.

Azoknak, akiket az EU visszaküldene, együtt kell működniük a hatóságokkal, az adott országban kell maradniuk, pontos információkat kell szolgáltatniuk, és nem semmisíthetik meg okmányaikat. Azok, akik nem működnek együtt vagy szökésveszélyesek, előzetes őrizetbe vehetők a kitoloncolásig, míg a biztonsági fenyegetést jelentő személyek semmiképp nem maradhatnak szabadon, és akár 20 évre is kitilthatók az EU-ból. Az új szabályok lehetővé teszik visszaküldési központok létrehozását harmadik országokban, de csak olyan partnerekkel, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat.

"A nagy kérdés, hogy ez most a kezdet vége, vagy pedig a vég kezdete"

– mondta a bejelentésről Marsai Viktor az InfoRádióban. A Migrációkutató Intézet igazgatója emlékeztetett, hogy az Európai Unió 2015 óta dolgozik azon, hogy a migrációs válságra adott válaszul megreformálják az unió menekültügyi és migrációs rendszerét. Ennek a fő projektje volt az az új paktum, amelyet a magyar és a lengyel ellenszavazat ellenében fogadtak el, de ez sem adott megoldást a kitoloncolások kérdésére, hogy mit lehet tenni azokkal az emberekkel, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre az EU területén, elutasították a menedékkérelmüket, és valahogy haza kellene őket küldeni az EU-ból.

Az NKE oktatója jelezte, ez az egész menekültügyi rendszer "Achilles-sarka", mert a kitoloncolás hatékonysága húsz százaléknál is rosszabb, ezért hiába utasítják el a menedékkérelmét, az illető nagy valószínűséggel marad az EU területén. Az elmúlt évek terrortámadásai vagy a bűnözés növekedés arra vezette a tagállamokat, hogy áttörésre van szükség, és hatékonyabbá kellene tenni a visszaküldés rendszerét. Marsai Viktor szerint a most bemutatott bizottsági megoldás több kérdésben is szakít a korábbi évek gyakorlatával.

"A legfontosabb elem az úgynevezett return hub-ok, visszatérési központok kialakításának a lehetősége. Ami azt jelentené, hogy azokat, akiknek a menedékkérelmét elutasították, bármiféle harmadik országba, ahol a jogi normák ehhez adottak, és amelyekkel sikerül egy tagállamnak megállapodnia, lehetne fogva tartani, amíg nem tér haza. Ezeket a létesítményeket ugyan az EU-tagállamnak kellene üzemeltetnie, az EU-tagállam felelne a jogi és egyéb normákért, de ezek az EU területén kívül helyezkednének el" – magyarázta a Migrációkutató Intézet igazgatója.

A felvetésre, hogy a kiutasított menedékkérőket hogyan lehet majd ezekre a visszatérési központokba kényszeríteni, Marsai Viktor azt mondta, ez a kisebbik probléma, mert ezt a tagállamok meg tudják szervezni, az igazi kérdés az, hogy attól, hogy ezeket az embereket elszállítják egy harmadik országban lévő befogadóközpontba,

még nem tudni, hogy folyamat végén hogyan lehetne őket visszakényszeríteni az anyaországba, például Szomáliába vagy Afganisztánba.

Marsai Viktor hangsúlyozta, hogy jogilag ez egy teljesen védhető megoldás, mert erre csak akkor kerülhet sor, ha a menedékkérő az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette.

"Ne felejtsük el, hogy különféle becslések szerint 4-5 millió ember tartózkodik úgy az Európai Unió területén, hogy nincs joga itt lenni. Ezt az anomáliát valamiféleképpen meg kell szüntetni, és ne felejtsük el, ha nincs elrettentő erő a rendszerben, mert most semmiféle nincsen, az Európába irányuló bevándorlás a legjobb lottólehetőség a világon, mert ha valakinek sikerül bejutni az EU területére, akkor 80-85 százalék jelenleg az esélye, hogy valamiféleképp itt is fog maradni. Ez fenntarthatatlan állapot, mert nagyon erős a szívóhatása" – mondta a Migrációkutató Intézet igazgatója.