Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka sajtótájékoztatót tart Kijevben 2023. december 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Keményen beolvasott Amerikának a volt ukrán főparancsnok

A „világrend lerombolásával” vádolta az Egyesült Államokat Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka egy nagy-britanniai előadáson, amelyről a The Times brit napilapra hivatkozva számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál csütörtökön.

„Nyilvánvaló, hogy a Fehér Ház megkérdőjelezte az egész nyugati világ egységét. Washington a biztonsági kérdések megoldását igyekszik teljesen Európára áthárítani úgy, hogy az Egyesült Államok kivonja magát belőle” – mutatott rá a Királyi Nemzetközi Ügyek Intézetben (Chatham House) tartott beszédében a volt főparancsnok. Zaluzsnij figyelmeztetett arra, hogy a NATO megszűnhet létezni, és akkor Oroszország szerinte „eljön Európáért”.

Később az Ukrajinszka Pravdának azt mondta „Nyilvánvalóan az, hogy Washington nem ismeri el az orosz agressziót, új kihívást jelent nemcsak Ukrajna, hanem Európa számára is, tehát ez elég ahhoz, hogy megértsük:

már nemcsak Oroszország és a »gonosz tengelye« igyekszik lerombolni a világrendet, hanem az Egyesült Államok is végérvényesen elpusztítja azt”

– idézte az ukrán hírportál a volt főparancsnokot.

Két ukrán ellenzéki vezető, Petro Porosenko volt ukrán államfő, az Európai Szolidaritás párt vezetője és Julija Timosenko exkormányfő, a Haza párt elnöke csütörtökön reagált a Politico című brüsszeli kiadványban megjelent egyik írásra, amely szerint „titkos tárgyalásokat” folytattak Donald Trump amerikai elnök belső körének négy magas rangú tisztviselőjével.

A Politico szerint ezekre a megbeszélésekre „éppen akkor került sor, amikor Washington összefogott Moszkvával Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmozdítása érdekében” – idézett a cikkből az Ukrajinszka Pravda hírportál. Porosenko és Timosenko a Facebookon közzétett bejegyzéseikben egybehangzóan leszögezték, hogy ellenzik a választások megtartását Ukrajnában mindaddig, amíg nincs béke az országban.

„Kijev és Zelenszkij elnök egyértelműen kijelentette, hogy készen áll a tárgyalásokra a háború befejezéséről Trump elnök erős vezetésével.

A Haza párt csapata minden olyan szövetségesünkkel tárgyal, aki képes segítséget nyújtani az igazságos béke gyors megteremtésében” – hangsúlyozta Timosenko. Szavai szerint addig a pillanatig, amíg nincs béke az országban, „szó sem lehet arról, hogy Ukrajnában választásokat tartsanak”.

Porosenko bejegyzésében leszögezte: az általa vezetett politikai erő nyilvánosan és átláthatóan működik együtt az amerikai partnerekkel, azzal a céllal, hogy fenntartsa Ukrajna kétpárti támogatását. „Többször is javasoltuk, az ilyen találkozók egyeztetését a kijevi vezetéssel, beleértve a washingtoni ukrán nagykövet meghívását is rájuk. Többször beszéltünk nyilvánosan arról is, hogy a kormánycsapat és az amerikai adminisztráció közötti kommunikáció hiánya az állam számára kockázatot jelent” – jegyezte meg a politikus

„Kiemelte egyúttal, hogy az amerikai oldal képviselőivel folytatott megbeszélések lényege mindig két alapelvre épült: az első a biztonság, valamint az erőn alapuló béke elve. „Nevezetesen fegyverek, hírszerzés, Oroszország elleni szankciók, pénzügyi támogatás, demokratikus ellenálló képesség, azaz szabadság és demokrácia, valamint transzatlanti egység” – részletezte a tárgyalások alaptémáit.

„Csapatunk mindig is kategorikusan ellenezte a választásokat a háború alatt.

Ellentétben a kormánnyal, amely a hadsereget megfosztva pénzügyi forrásoktól igyekszik megvásárolni a választók szavazatait, valamint alkotmányellenes és bírósági döntés nélküli szankciókkal kiiktatja a politikai ellenfeleit, ami a politikailag motivált üldözés és a választási felkészülés forgatókönyve” – tette hozzá Porosenko, akit nemrégiben az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) büntetőintézkedésekkel sújtott.

Porosenko ellen az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) 2022. szeptember 2-án fejezte be a bűnügyi nyomozást, amelyet az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területekről történt szénszállításokban való részvétele miatt indítottak. A nyomozóiroda azzal is gyanúsítja, hogy összejátszott egy csoporttal – benne az orosz legfelsőbb vezetés képviselőivel – a donyecki és luhanszki szakadár területek Ukrajnában terrorszervezetnek minősített irányítóinak segítésében.

„Azt mondtuk és mondjuk továbbra is, hogy a választások csakis a tűzszünet és az Ukrajna számára biztonsági garanciákat biztosító békemegállapodás aláírása után lehetségesek.

Ezek után a hadiállapot nyilván véget ér, így legkésőbb 180 napon belül szabad, demokratikus választásokat kell tartani az országban, amely biztosítja az állampolgárok akaratának kifejezését és a szabad világ bizalmát” – fejtette ki Porosenko.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×