Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Zoran Milanovic új horvát államfő beszél a beiktatási ünnepségén a zágrábi elnöki hivatalban 2020. február 18-án. Milanovic, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje január elején nyerte meg az elnökválasztás második fordulóját Kolinda Grabar-Kitaroviccsal szemben a szavazatok 52,7 százalékával.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Csinovnyiknak nevezte az Európai Unió két vezetőjét a horvát elnök

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem beszélhet Horvátország nevében, ők csinovnyikok, magas rangúak, de csak csinovnyikok – jelentette ki Zoran Milanovic horvát államfő.

Az elnök újságírói kérdésekre válaszolt a díszzászlóalj 25. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen Zágrábban, amelyen Horvátország külpolitikájáról is kérdezték.

„A nemzetbiztonság minden nemzet legintimebb tere. Először nekünk kell megállapodnunk, utána mehetünk tovább” – hangoztatta az államfő, utalva a kormány és közte lévő nézeteltérésekre.

„Az Egyesült Államok tegnapig a védelmezőnk volt. Valami megváltozott?” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy nem kell a leghangosabbakat és a leghisztérikusabbakat követni Európában. Az ENSZ Közgyűlése hétfőn elutasította az Egyesült Államok határozati javaslatát, amely az ukrajnai háború gyors lezárását sürgette.

A közgyűlési vitában módosították a javaslat szövegét, ami miatt az Egyesült Államok a szavazáskor tartózkodott a saját javaslatát illetően, amelyet Oroszország elutasított, miközben Ukrajna megszavazott.

„Szolidárisnak és lojálisnak kell lennünk, nem kell mások háta mögött dolgoznunk, de

hogy automatikusan felemeljük a kezünket valamire, amit az EU valamelyik osztályán találtak ki, szóba sem nem jöhet”

– húzta alá Milanovic.

Az Ukrajnára vonatkozó biztonsági garanciákról szólva elmondta: két évvel ezelőtt több alkalommal is hangoztatta, hogy ez az ukrajnai konfliktus Moszkva és Washington konfliktusa Ukrajna kárára, és végül Oroszország és Amerika fogja megoldani.

„Rosszul érzem magam attól, hogy igazam volt” – hangsúlyozta, leszögezve, hogy az, ki mehet Ukrajnába, és milyen fegyvert fog viselni, Moszkvától függ”.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×