Infostart.hu
eur:
388.65
usd:
334.79
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Zoran Milanovic új horvát államfő beszél a beiktatási ünnepségén a zágrábi elnöki hivatalban 2020. február 18-án. Milanovic, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje január elején nyerte meg az elnökválasztás második fordulóját Kolinda Grabar-Kitaroviccsal szemben a szavazatok 52,7 százalékával.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Csinovnyiknak nevezte az Európai Unió két vezetőjét a horvát elnök

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem beszélhet Horvátország nevében, ők csinovnyikok, magas rangúak, de csak csinovnyikok – jelentette ki Zoran Milanovic horvát államfő.

Az elnök újságírói kérdésekre válaszolt a díszzászlóalj 25. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen Zágrábban, amelyen Horvátország külpolitikájáról is kérdezték.

„A nemzetbiztonság minden nemzet legintimebb tere. Először nekünk kell megállapodnunk, utána mehetünk tovább” – hangoztatta az államfő, utalva a kormány és közte lévő nézeteltérésekre.

„Az Egyesült Államok tegnapig a védelmezőnk volt. Valami megváltozott?” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy nem kell a leghangosabbakat és a leghisztérikusabbakat követni Európában. Az ENSZ Közgyűlése hétfőn elutasította az Egyesült Államok határozati javaslatát, amely az ukrajnai háború gyors lezárását sürgette.

A közgyűlési vitában módosították a javaslat szövegét, ami miatt az Egyesült Államok a szavazáskor tartózkodott a saját javaslatát illetően, amelyet Oroszország elutasított, miközben Ukrajna megszavazott.

„Szolidárisnak és lojálisnak kell lennünk, nem kell mások háta mögött dolgoznunk, de

hogy automatikusan felemeljük a kezünket valamire, amit az EU valamelyik osztályán találtak ki, szóba sem nem jöhet”

– húzta alá Milanovic.

Az Ukrajnára vonatkozó biztonsági garanciákról szólva elmondta: két évvel ezelőtt több alkalommal is hangoztatta, hogy ez az ukrajnai konfliktus Moszkva és Washington konfliktusa Ukrajna kárára, és végül Oroszország és Amerika fogja megoldani.

„Rosszul érzem magam attól, hogy igazam volt” – hangsúlyozta, leszögezve, hogy az, ki mehet Ukrajnába, és milyen fegyvert fog viselni, Moszkvától függ”.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×