Infostart.hu
eur:
367.62
usd:
328.55
bux:
141192.97
2026. október 5. hétfő Aurél
Ilie Bolojan, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke beszédet mond a PNL országos tanácsának bukaresti küldöttgyűlésén, amelyen a párt elfogadta Crin Antonescu államfőjelöltségét 2025. január 26-án. A kormánykoalíció december végén jelentette be, hogy Antonescut, a PNL korábbi elnökét, volt szenátusi elnököt támogatja a május 4-én tartandó megismételt elnökválasztáson. A román alkotmánybíróság 2024. december 6-án semmisnek nyilvánította az államfőválaszás első fordulójának eredményét. Amennyiben május 4-én egyetlen jelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, akkor május 18-án második fordulót is tartanak az első két helyen végző jelölt részvételével.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Egy rövid beszélgetéssel megtörtént az államfői váltás Romániában

Romániában ideiglenes államfő lépett hivatalba Ilie Bolojan szenátusi elnök személyében szerdán, miután az elnöki tisztségből tíz év után távozó Klaus Iohannis elhagyta az elnöki hivatalt.

A volt államfő rövid négyszemközti beszélgetést folytatott az ideiglenes elnökkel, akinek sok sikert kívánt, és arra figyelmeztette, hogy "vigyázzon Romániára", majd - a Cotroceni-i Palota előtti téren felsorakozott díszőrség katonai tiszteletadását követően búcsút intett az őt tapssal köszöntő munkatársainak, beült autójába, és immár rendőri felvezetés nélkül távozott.

Romániában a volt államfőnek megbízatása lejárta után állami protokollingatlant, irodavezetőt és titkárt, kormányőrségi védelmet, szolgálati autót bocsátanak rendelkezésére, és a mindenkori tisztségben lévő elnök járandóságának 75 százalékára jogosult. Ezektől az előjogoktól azonban megfosztják azt a volt román államfőt, akinek azért szűnt meg a megbízatása, mert népszavazással leváltották, vagy valamilyen bűncselekményért jogerősen elítélték.

Klaus Iohannis az első román elnök, aki lemondással távozik hivatalából. Több mint tízévi regnálás után hétfőn jelentette be lemondását, miután a parlament napirendre tűzte a felfüggesztéséről szóló ellenzéki indítványt. Iohannisnak már decemberben lejárt a második ötéves mandátuma, és arra hivatkozva maradt azóta hivatalban, hogy nincs még megválasztott utódja, miután a tavalyi voksolást - nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozásra hivatkozva - érvénytelenítette az alkotmánybíróság.

Ilie Bolojan volt nagyváradi polgármester decemberben, a Bihar megyei közgyűlés elnöki tisztségét feladva vállalt szerepet a bukaresti nagypolitikában, és vette át a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetését Nicolae Ciuca pártelnök lemondása után. A Szociáldemokrata Párttal (PSD), a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a kisebbségi frakcióval közösen alakított kormánykoalícióban a szociáldemokraták kapták meg a kormányfői, a PNL pedig a szenátus elnöki tisztségét.

Bolojan - ideiglenes államelnöki megbízatása idejére - Catalin Predoiu belügyminiszternek adta át pártja vezetését, illetve ez idő alatt Mircea Abrudean, Kolozs megyei szenátor, a felsőház alelnöke tölti be majd az ideglenes házelnöki tisztséget.

Romániát várhatóan mintegy 100 napot vezeti majd ideglenes államfő. A kormány május 4-ére, illetve 18-ára írta ki a megismételt elnökválasztás első, illetve második fordulóját.

Címlapról ajánljuk

Acsády László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsády László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
Ugyanannyi közlekedési támogatást kérnek a megyei jogú városok, mint Budapest

Ugyanannyi közlekedési támogatást kérnek a megyei jogú városok, mint Budapest

A szolidaritási hozzájárulás csökkentését, több állami támogatást a közösségi közlekedésre, az önkormányzati normatívák inflációkövető emelését és a közétkeztetés áfájának 5 százalékra csökkentését is javasolta a kormánynak a Megyei Jogú Városok Szövetsége. 25 megyei jogú város polgármestere egyeztetett Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterrel, amiről Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester, az MJVSZ elnöke számolt be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×