A román alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat megismétlését, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a választás eredményét nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás befolyásolta.

Szilágyi Mátyás az InfoRádióban arról beszélt, hogy a román alkotmánybíróság precedens nélküli döntést hozott az elnökválasztás teljes megismétlésével, mert így a választási törvények szabályait betartva így leghamarabb 2025 márciusában lehet megtartani a szavazás két körét.

"Ez a döntés, miután az alkotmánybíróság először jóváhagyta az első forduló eredményét, majd néhány nappal később a Legfelsőbb Védelmi Tanács által nyilvánosságra hozott, különböző titkosszolgálatok által összeállított dokumentumok alapján érvénytelenítette,

sokkolta a román társadalmat"

– jelentette ki a volt nagykövet, és hozzátette, a diaszpórában azért okozott botrányt, mert az érvénytelenítés napján már szavazott több mint 50 ezer román választópolgár, így az ő szavazatuk érvénytelen lett. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a román társadalom értetlenül áll a történtek előtt, hogy a hatóságok hosszú hónapokon át nem vették észre azokat szabálytalanságokat, a törvényellenes kampányfinanszírozást, illetve a külső hatalom beavatkozását a kampányba, vagy szerinte legalább is nem vettek róla tudomást.

Az is vitát okoz, hogy az alkotmánybíróság a döntésében többnyire nem konkrét bizonyítékokra hivatkozott, ez pedig eltérő alkotmányjogi értékelésekhez is vezet, és rendkívüli hitelvesztést jelent a román állami szerveknek. Szilágyi Mátyás úgy véli, egyelőre az is kérdés, hogy mekkora felháborodást vált ki azokból, akik az első fordulót megnyerő, szélsőjobboldali, szuverenista Calin Georgescura, illetve a második helyen végző, Nyugat-barát, EU-párti Elena Lasconira, a Mentsétek Meg Romániát párt elnökére szavaztak.

"Több millió ember szavazatáról van szó, nagy kérdés, hogy a továbbiakban ez az elégedetlenség, amit a precedens nélküli döntés keltett, milyen irányba fog továbbmenni"

– vetette fel a szakértő, és úgy látja, most a román hatóságok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy alátámasszák a meghozott döntést. Ezek közé sorolja a hétvégi letartóztatásokat, amikor előállították többek között a Calin Georgescu testőrségét ellátó, volt francia idegenlégiós román állampolgárt, aki Afrikában is harcolt, és a hírek szerint a Wagner csoporttal is kapcsolatban volt, valamint az húsz követőjét, akik fegyverarzenállal is rendelkeztek: szúrófegyverekkel, gumilövedékes pisztolyokkal és könnygázspray-ekkel. A hatóságok szerint puccsra vagy zavargásra készültek a román fővárosban, ezért utaztak Bukarest felé, amikor lekapcsolták őket. A kutató felidézte azt is, hogy a hét végén a román sajtóban több olyan dokumentum is megjelent, amely az állítólagos orosz befolyást igyekezett bemutatni.

Szilágyi Mátyás az újrakezdődő választási folyamatról elmondta, ennek megindításához előbb szükség van az új parlament megalakulására, annak a választásnak az eredményét ugyanis megerősítette az alkotmánybíróság, erre december 18. körül kerülhet sor, és a várhatóan a győztes szociáldemokrata pártnak vezetésével a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek Meg Romániát Párt, illetve az RMDSZ koalíciós kormánya kapja majd a feladatot, hogy minél előbb írja ki a román elnökválasztást.

A helyzetet bonyolítja, hogy a jelenlegi elnök, Klaus Iohannis mandátuma december 21-én lejár. A volt nagykövet szerint ez számos alkotmányos kérdést vet fel, mivel erre még nem volt precedens, és vagy nincsenek válaszok, vagy egymásnak ellentmondó különböző válaszok vannak a törvényekben, illetve a román alkotmányban. Példaként említette, hogy az alkotmányos előírás szerint az elnök addig marad a posztján, amíg a következő, már megválasztott elnök leteszi a hivatali esküt, de arról nem rendelkezik, hogy ha nem választják meg időben az új elnököt, akkor mi lesz a hivatalban lévő elnök mandátumával. Iohannis viszont az alkotmány egyik előírására hivatkozva azt mondta, hogy ő tisztségben marad, amíg a megválasztandó új elnök leteszi a hivatali esküt.

"Nem lehet tudni, hogy ez a megoldás mennyire állja ki az alkotmányjogi próbát, többen vitatják, jelen pillanatban ez a verzió látszik elfogadottnak, hogy továbbra is úgymond ügyvezetőként hivatalban marad az eddigi elnök, és a következő elnököt bevárja, amíg leteszi az esküjét" – mondta Szilágyi Mátyás, de hozzátette, az is felvetődött, hogy mások kapnak szerepet, például a szenátus elnöke is lehetne az alkotmány szerint ideiglenes államfő, de csak abban az esetben, ha az elnök akadályoztatva van, de jelenleg ennek a feltételei szerintem nem állnak fenn.

"Sok kérdés van, és virtuóz kreativitást kell elárulni az alkotmányjogászoknak Romániában annak érdekében, hogy áthidalják ezt a példátlan helyzetet.

Sokan úgy értelmezik, hogy ez a 35 éves román demokratikus kísérlet csődje"

– mondta, és hozzátette, hogy ez egyben a szekularizáció válságát is jelenti, mert Calin Georgescu első fordulós sikerében jelentős szerepet játszott a román ortodox egyház is.