Infostart.hu
eur:
387.8
usd:
334.49
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Képviselők az ülésteremben az osztrák parlament új elnökének megválasztásán Bécsben 2024. október 24-én. Ausztriában szeptember 29-én tartottak parlamenti választást, amelyet Osztrák Szabadságpárt (FPÖ)  nyert meg. A második helyen Osztrák Néppárt (ÖVP), a harmadik helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

Fordulat az osztrák kormánykoalíciós tárgyalásokon: teljes követeléslistával állt elő Néppárt

Újraindultak Bécsben a kormányalakítási tárgyalások a választásokon győztes Szabadságpárt (FPÖ) és a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) között, de a megegyezést hátráltathatja, hogy az ÖVP a legfontosabb követeléseit listába szedve érkezett az újabb egyeztetésekre. Eközben két másik parlamenti párt arra biztatja a Néppártot, hogy inkább velük kössön koalíciót.

A híradások szerint egyelőre csak az biztos, hogy kedden többnapos szünet után folytatódtak az osztrák kormánykoalíciós tárgyalások. Az egyeztetések a radikális jobboldali Szabadságpárt és a konzervatív Néppárt között a múlt héten megszakadtak, és az államfő, Alexander Van der Bellen közvetítésére volt szükség. Az ORF közszolgálati médium szerint a küldöttségek a két pártelnök, a kancellárjelölt Herbert Kickl és néppárti elnök, Christian Stocker vezérletével "békülékeny hangulatban" gyülekeztek.

"Természetesen a tárgyalások folytatódnak" - fogalmazott Stocker, míg Herbert Kickl "öt jó évről" beszélt, amit az ország szeretne élvezni. Ennél többet egyikük sem közölt.

A korlátozott derűlátásnak ugyanakkor ellentmond az az értesülés, amely szerint a kisebbik koalíciós partner, az ÖVP új és meglehetősen kemény követeléslistát adott át Kickl pártjának. Az már korábban is ismert volt, hogy a két párt között éles a vita a miniszteri tárcák elosztásával, mindenekelőtt a belügy- és a pénzügyminisztérium sorsával, továbbá a bankilleték bevezetésével, valamint a migráció kezelésével kapcsolatban. Kiszivárgott az is, hogy az ÖVP a nagyobbik koalíciós partnertől elkötelezettebb Európa-politikát követel.

A legfrissebb információk szerint ezt most konkrétan is tartalmazza az a dokumentum, amelyet a Néppárt átadott az FPÖ-nek. Ebben azok az alapelvek szerepelnek, amelyek nem képezhetik vita tárgyát. Ezeknek az elveknek a tiszteletben tartása minden szövetségi kormány számára kötelező, mégpedig párttól és ideológiától függetlenül – szögezi le a "katalógus", első helyen említve az egyértelmű európai elkötelezettséget.

Az alapelvek között szerepel az Ukrajna elleni orosz agressziós háború elítélése. Ugyancsak alapelv, hogy a mindenkori kormánynak a nemzetközi együttműködési lehetőségekre, továbbá a külföldi befolyással szembeni ellenállás képességének erősítésére kell összpontosítania. Ez különösen vonatkozik a kémkedésre, a dezinformációra, tovább a demokratikus választások befolyásolását célzó kísérletekre.

Az alapelvek között nagy hangsúlyt kap a jogállamiság tiszteletben tartása. Ennek fő pillére a jogrendszer, ezen belül az alkotmány és a törvények, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az uniós szerződések és a bíróságok, így az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság esetjoga is.

Az ORF szerint a listán több más mellett szerepel az is, hogy egyértelmű elkötelezettség és megfelelő intézkedések szükségesek a politikai és vallási szélsőségekkel szembeni elhatárolódás érdekében. Ez egyaránt vonatkozik mind a baloldali, mind a jobboldali, mind pedig a vallási indíttatású szélsőségekre. Hasonlóan fontos a kisebbségek védelme is.

Az ORF és a Kronen Zeitung ezzel egy időben számolt be arról is, hogy az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt és a liberális NEOS ismételten azzal a felhívással fordult a Néppárthoz, hogy ne lépjen koalícióra a Szabadságpárttal. Az erre vonatkozó felhívást ezúttal Bécs szociáldemokrata polgármestere, Michael Ludwig és a NEOS elnöke, Beate Meinl-Reisinger tette közzé. Rövid időn belül ez immár a második ilyen felhívás, amely állást foglal az SPÖ és a NEOS az év végén zátonyra futott koalíciós tárgyalások felújítására a Néppárttal.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×