Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.6
bux:
122011.12
2026. január 16. péntek Gusztáv
Képviselők az ülésteremben az osztrák parlament új elnökének megválasztásán Bécsben 2024. október 24-én. Ausztriában szeptember 29-én tartottak parlamenti választást, amelyet Osztrák Szabadságpárt (FPÖ)  nyert meg. A második helyen Osztrák Néppárt (ÖVP), a harmadik helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

Fordulat az osztrák kormánykoalíciós tárgyalásokon: teljes követeléslistával állt elő Néppárt

Újraindultak Bécsben a kormányalakítási tárgyalások a választásokon győztes Szabadságpárt (FPÖ) és a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) között, de a megegyezést hátráltathatja, hogy az ÖVP a legfontosabb követeléseit listába szedve érkezett az újabb egyeztetésekre. Eközben két másik parlamenti párt arra biztatja a Néppártot, hogy inkább velük kössön koalíciót.

A híradások szerint egyelőre csak az biztos, hogy kedden többnapos szünet után folytatódtak az osztrák kormánykoalíciós tárgyalások. Az egyeztetések a radikális jobboldali Szabadságpárt és a konzervatív Néppárt között a múlt héten megszakadtak, és az államfő, Alexander Van der Bellen közvetítésére volt szükség. Az ORF közszolgálati médium szerint a küldöttségek a két pártelnök, a kancellárjelölt Herbert Kickl és néppárti elnök, Christian Stocker vezérletével "békülékeny hangulatban" gyülekeztek.

"Természetesen a tárgyalások folytatódnak" - fogalmazott Stocker, míg Herbert Kickl "öt jó évről" beszélt, amit az ország szeretne élvezni. Ennél többet egyikük sem közölt.

A korlátozott derűlátásnak ugyanakkor ellentmond az az értesülés, amely szerint a kisebbik koalíciós partner, az ÖVP új és meglehetősen kemény követeléslistát adott át Kickl pártjának. Az már korábban is ismert volt, hogy a két párt között éles a vita a miniszteri tárcák elosztásával, mindenekelőtt a belügy- és a pénzügyminisztérium sorsával, továbbá a bankilleték bevezetésével, valamint a migráció kezelésével kapcsolatban. Kiszivárgott az is, hogy az ÖVP a nagyobbik koalíciós partnertől elkötelezettebb Európa-politikát követel.

A legfrissebb információk szerint ezt most konkrétan is tartalmazza az a dokumentum, amelyet a Néppárt átadott az FPÖ-nek. Ebben azok az alapelvek szerepelnek, amelyek nem képezhetik vita tárgyát. Ezeknek az elveknek a tiszteletben tartása minden szövetségi kormány számára kötelező, mégpedig párttól és ideológiától függetlenül – szögezi le a "katalógus", első helyen említve az egyértelmű európai elkötelezettséget.

Az alapelvek között szerepel az Ukrajna elleni orosz agressziós háború elítélése. Ugyancsak alapelv, hogy a mindenkori kormánynak a nemzetközi együttműködési lehetőségekre, továbbá a külföldi befolyással szembeni ellenállás képességének erősítésére kell összpontosítania. Ez különösen vonatkozik a kémkedésre, a dezinformációra, tovább a demokratikus választások befolyásolását célzó kísérletekre.

Az alapelvek között nagy hangsúlyt kap a jogállamiság tiszteletben tartása. Ennek fő pillére a jogrendszer, ezen belül az alkotmány és a törvények, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az uniós szerződések és a bíróságok, így az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság esetjoga is.

Az ORF szerint a listán több más mellett szerepel az is, hogy egyértelmű elkötelezettség és megfelelő intézkedések szükségesek a politikai és vallási szélsőségekkel szembeni elhatárolódás érdekében. Ez egyaránt vonatkozik mind a baloldali, mind a jobboldali, mind pedig a vallási indíttatású szélsőségekre. Hasonlóan fontos a kisebbségek védelme is.

Az ORF és a Kronen Zeitung ezzel egy időben számolt be arról is, hogy az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt és a liberális NEOS ismételten azzal a felhívással fordult a Néppárthoz, hogy ne lépjen koalícióra a Szabadságpárttal. Az erre vonatkozó felhívást ezúttal Bécs szociáldemokrata polgármestere, Michael Ludwig és a NEOS elnöke, Beate Meinl-Reisinger tette közzé. Rövid időn belül ez immár a második ilyen felhívás, amely állást foglal az SPÖ és a NEOS az év végén zátonyra futott koalíciós tárgyalások felújítására a Néppárttal.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×