Két héttel a németországi választások előtt megtartották a legesélyesebb kancellárjelöltek televíziós vitáját. Az ARD és ZDF közszolgálati televízió által szervezett esten a február 23-i előre hozott parlamenti választások előtt Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár és Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) kancellárjelöltje ütköztette érveit.

"Az egyik leghangsúlyosabb téma a migráció volt, de terítékre került a gazdasági fejlődés, valamint az is, hogyan bánnak az AfD-vel, van-e tűzfal" – mondta az InfoRádióban Bauer Bence. A Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója felidézte, hogy Olaf Scholz kritizálta Friedrich Merzet, amiért két héttel ezelőtt a CDU az AfD-ven közösen szavazott meg egy indítványt, és azzal támadta ellenfelét, hogy nem tartotta be a szavát, hiszen korábban kijelentette: nem kívánnak együttműködni az AfD-vel. A szakértő szerint

nagy kérdés, hogy a német politika hogyan fog bánni a szélsőjobboldali párttal a választás után,

hiszen Friedrich Merz is kiemelte, Németországban a baloldali pártok elvesztették a többségüket, és ezzel a ténnyel kezdeniük kell valamit a voksolás után.

Bauer Bence megjegyezte, a kancellárjelölti vitákon nem csak az számít, ami elhangzik, hanem az is, hogy utána elindulnak a közvélemény-kutatások arra kihegyezve, hogy a nézők kit láttak győztesnek: a mostani vita a választók szerint nagyjából döntetlenre jött ki, enyhe Scholz-előnnyel.A szakértő azonban hozzátette, hogy a felmérések szerint a CDU-CSU szövetség 30 százalékon áll, míg Olaf Scholz és a szociáldemokrata SPD 15 százalékon, vagyis a vitának a regnáló kancellár számára volt igazán tétje, és mint a kutatásból kiderült, a várakozásokhoz képest jobban szerepelt.

"Olaf Scholz meggyőzőbb volt az emberek számára, de azért összességében is kell nézni a képet" – mondta a szakértő. Megítélése szerint ez a vita döntetlent hozott, Friedrich Merznek jó érvei voltak, és az emberek már "beárazták", hogy jobban szerepel, jó szónoki képességekkel rendelkező politikus.

Az AfD térnyerése és a CDU-CSU pártszövetségnek a szélsőjobboldali párttal való lehetséges együttműködése okán tartott tüntetések alapján Bauer Bence szerint egyértelműen látszik, hogy

a kampány utolsó heteiben központi téma lesz, hogyan realizálódik a jobboldali többség a Bundestagban, valamint, hogy a CDU meg meri-e lépni, hogy együttműködjön valamilyen szinten az AfD-vel.

Ezt a párt elutasítja, azt viszont nem, hogy a CDU által javasolt bizonyos indítványokat, amelyek a baloldalnak valószínűleg nem tetszenek, az AfD is megszavazhatja.

Az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója szerint főként a kancellárjelölti vitából látható, hogy nagyon nehéz lesz a CSU programját összeegyeztetni a szociáldemokratákéval, és nem tartja kizártnak, hogy nem lesz képes tovább működni a nagykoalíció, a jobb- és baloldali együttműködés, a pártok más utakon fognak járni.

A szakértő azt is hozzátette, hogy a német társadalom "egyre inkább immunis a nagy megmozdulásokra". Úgy véli, a németeket hidegen hagyja, hogy hányan tüntetnek az AfD-együttműködés ellen. Mint mondta, Friedrich Merz is hangoztatta a vita során, hogy "amikor késes támadások vannak, emberek halnak meg az utcán, akkor senki sem tüntet, de egy állítólagos jobboldali veszély ellen azonnal tüntetések szerveződnek". Bauer Bence szerint ez azt mutatja, hogy a németországi diskurzus erősen balra tolódott, a baloldali mozgalmaknak, médiának és közbeszédnek még mindig nagy ereje van.