Soha nem volt felhőtlen a CDU jelenlegi elnöke, Friedrich Merz és a konzervatív párt korábbi vezetője, Angela Merkel közötti viszony. Az egykori kancellár, aki tizenhat évig állt Németország élén, a napokban tőle szokatlan módon bírálta a kancellár tisztség fő esélyesének tartott kereszténydemokrata politikust, akit elmarasztalt az AfD-hez való közeledése miatt. A sors iróniája, hogy Friedrich Merz és Angela Merkel szinte egy időben adott interjút az elmúlt napok rendkívül heves parlamenti vitájáról, amelynek középpontjában az illegális bevándorlás elleni harc és ettől elválaszthatatlanul a radikális jobboldali AfD-hez fűződő viszony állt.

A Kereszténydemokrata Unió elnökét és egyben kancellárjelöltjét szinte minden oldalról rendkívül heves bírálatok érték. A február 23-i választásokig még kormányon lévő szociáldemokrata SPD és a Zöldek pártja azzal vádolta őt, hogy a migráció szigorítása érdekében az eddig egységesen kiközösített szélsőjobboldali párttal való együttműködéstől sem riad vissza. A Bundestag az általa előterjesztett három indítvány közül kettőt ugyan elutasított, a bírálatok nem csitultak. Pártja, a CDU ugyan a hét elején tartott rendkívüli kongresszuson egységesen kiállt mellette, Merz most a Funke médiacsoportnak adott interjúban is megerősítette:

szigorítás igen, de AfD nem.

"Az éles parlamenti bírálatok és az utcai tüntetések nem riaszthatnak el bennünket az eddigi irányvonaltól" – hangsúlyozta a konzervatív pártvezető. Szavai szerint komolyan veszi a több tízezres tiltakozásokat, de az utolsó megmaradt néppárt vezetőjeként nem engedheti meg, hogy eltérítsék az eddigi iránytól. A németek túlnyomó többsége helyesnek tartja a CDU szigorítást előirányzó migrációs politikáját – jelentette ki.

Az interjúban a pártelnök kijelentette, azt várja, hogy az SPD és a Zöldek Pártja is "újragondolja" menekültpolitikáját. "Biztos vagyok abban, hogy a két párt legkésőbb a választások napját követően nyitottabbak lesznek a CDU irányába" – mondta, és utalt arra is, hogy Robert Habeck zöldpárti kancellárjelölt saját, tíz pontból álló migrációs programot javasolt, és az SPD is tárgyalásokat indítványozott.

"A két párt nyilvánvalóan belátja, hogy a dolgok nem maradhatnak úgy, ahogy most vannak" – fogalmazott Merz. Egyidejűleg megismételte, hogy nem kíván együttműködni az AfD-vel. "Ez az álláspont végleges" – tette hozzá.

Nem a mostani Merz-interjúra való válasznak szánta, de a Die Zeit rendezvényén nyilatkozva valójában a CDU elnökének válaszolt Angela Merkel. Az egykori kancellár nagy vihart kavart múlt heti, a Merz által beterjesztett és többek között az AfD szavazatainak köszönhetően jóváhagyott indítványa után adott interjújával. Merkel ebben azzal vádolta pártelnöki utódát, hogy együttműködik az AfD-vel, amit elfogadhatatlannak nevezett.

A tekintélyes hetilapnak nyilatkozva mindezt most megerősítette, utalva arra, hogy korábbi kritikája alapvető fontosságú. Megvárta a hétfői szavazást, aludt egyet rá, és az interjút ezt követően adta. Erről Merzet nem tájékoztatta. Szavai szerint nem érezte helyesnek, hogy egy ilyen helyzetben csendben maradjon. Az AfD-vel a legnehezebb körülmények között sem szabad együttműködni.

A korábbi kancellár a leghatározottabban elutasította azt a vádat, hogy menekültpolitikája hozzájárult volna az AfD fokozatos erősödéséhez. Úgy vélekedett, hogy a Merz-javaslat elfogadása "további polarizációhoz" vezetett. Szerinte helyes, hogy a választási kampány során egyértelművé válnak a különböző álláspontok. A választások után azonban a pártoknak tárgyalniuk kell egymással, és kompromisszumokat kell keresniük.

Úgy vélte, hogy kancellárúsága idején a menekültpolitikával kapcsolatban sok volt a vita a két keresztény párt, a CDU és CSU között. "Nem volt helyes, hogy vitatkoztunk" – értékelte.

Hangsúlyozta azt is, hogy

amikor 2021-ben elhagyta hivatalát, az AfD támogatottsága 11 százalékos volt. "Az, hogy most több mint 20 százalékon áll, nem az én felelősségem"

– jelentette ki.

A legfrissebb, a ZDF által végzett felmérések szerint alig több mint két héttel a választások előtt a népszerűségi listát 29 százalékkal a CDU/CSU vezeti. A második helyen az AfD áll, támogatottsága 21 százalékos. A két jelenleg még kormánypárt, az SPD és a Zöldek pártja 15, illetve 14 százalékra számíthat, ugyanakkor 4-4 százalékra csökkent a korábbi koalíciós párt, a liberális FDP, valamint a radikális baloldali, alig több mint egyéves BSW támogatottsága.