Infostart.hu
eur:
384.82
usd:
331.08
bux:
123090.37
2026. március 4. szerda Kázmér
A brit jegybank, a Bank of England londoni épülete előtt egy esernyős járókelő 2022. november 3-án. A monetáris tanács háromnegyed százalékponttal 3 százalékra emelte az alapkamatát, ami az utóbbi több mint 30 évben a brit jegybank legnagyobb kamatlábemelése.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Meglépte, amit meg kellett lépjen a Bank of England

A várakozásoknak megfelelően negyed százalékponttal 4,50 százalékra csökkentette alapkamatát idei első kamatdöntő ülésén a Bank of England monetáris tanácsa.

A brit jegybank tájékoztatása szerint a kilenctagú pénzügypolitikai testület megosztott volt: heten szavazták meg a 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről szóló indítványt, ketten 0,50 százalékpontos kamatcsökkentésre voksoltak.

A Bank of England - az euróövezeten kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja - tavaly augusztusban kezdte a jelenlegi enyhítési ciklust az addigi 5,25 százalékos alapkamatról, és azóta a mostani kamatcsökkentéssel együtt eddig háromszor csökkentette alapkamatát, mindhárom esetben negyed százalékponttal.

Az idei első kamatdöntés csütörtöki bejelentéséhez fűzött új, negyedéves pénzügypolitikai jelentésében a monetáris tanács kiemelte, hogy jóllehet az infláció a jegybank 2 százalékos célszintje felett jár - decemberben 2,5 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Nagy-Britanniában -, a gazdaság teljesítménye azonban tavaly március óta gyakorlatilag stagnál.

A tanács felidézte, hogy a tavalyi harmadik negyedévben - a Bank of England akkori előrejelzésében valószínűsített 0,2 százalékos negyedévi összevetésű bővüléssel ellentétben - nem nőtt a brit hazai össztermék (GDP), és a pénzügypolitikai testület becslése szerint 2024 negyedik negyedében 0,1 százalékkal csökkent a GDP-érték az előző negyedévhez mérve.

Ez is jelentősen rontott várakozás, mivel a Bank of England novemberben kiadott előző pénzügypolitikai jelentésében 0,3 százalékos növekedési előrejelzés szerepelt a tavalyi utolsó negyedévre.

A monetáris tanács új, csütörtöki prognózisa szerint a brit gazdaság épphogy elkerüli a technikai recessziót: a testület a tavalyi utolsó negyedévre valószínűsített 0,1 százalékos GDP-visszaesés után az idei első negyedévre már csak 0,1 százalékos növekedést vár a korábbi 0,4 százalékos növekedési előrejelzés helyett.

A konszenzusos meghatározás szerint recesszió akkor alakul ki, ha két meghatározott háromhavi időszakban - rendszerint két egymást követő naptári negyedévben - visszaesik a hazai össztermék értéke.

A Bank of England pénzügypolitikai testülete a csütörtöki jelentésben a korábbi prognózis felére, 1,5 százalékról 0,75 százalékra rontotta a brit gazdaság idei egész éves növekedésére szóló előrejelzését.

A jegybank várakozása szerint a rendkívül gyenge reálgazdasági teljesítmény ellenére is meredeken emelkedik az infláció az év második felében: az új prognózis szerint a tizenkét havi inflációs ráta az idei harmadik negyedévben eléri a 3,7 százalékot.

A monetáris tanács hangsúlyozza ugyanakkor, hogy megítélése szerint a várható gyorsulásnak nem lesznek másodlagos hatásai az alapszintű inflációs nyomásra.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×