Az ukrán hadsereg "Magyar" fedőnevű egyik drónparancsnoka a Telegram-csatornáján számolt be legújabb fejlesztésükről - írja a The War Zone. Robert Brovdi szerint sikerült olyan mozgó radarállomásokat kifejleszteniük, amelyek képesek időben észlelni a közeledő, huzalvezérlésű orosz drónokat.

Mint azt az Infostart korábban már megírta, a kábellel irányított robotok teljesen érzéketlenek az elektronikai zavarásra, mivel a vezérlésük nem rádióhullámokkal történik, hanem a maguk után húzott vékony, üvegszálas vezetéken keresztül.

Ráadásul ezek a robotok jellemzően alacsonyan, többnyire éppen csak a fák koronája felett repülve közelítenek a célpontjuk felé. Ekkora magasságban viszont sem a hagyományos radarokkal, sem pedig elektrooptikai felderítő eszközökkel nem lehet időben észrevenni őket. Márpedig ahhoz, hogy eredményesen lehessen harcolni ellenük, kell bizonyos idő az elhárító fegyverek irányzásához, vagy a vadászdrónok levegőbe emeléséhez.

Robert "Magyar" Brovdi most azt közölte, hogy olyan, Ku-hullámsávban működő radart hoztak létre, amit járművekre telepítve könnyen és gyorsan tudnak mozgatni. Erre azért van szükség, mert az ebben a hullámsávban dolgozó lokátorok hatótávolsága csupán néhány kilométer, ezért a berendezést a lehető legközelebb kell vinni a frontvonalhoz. Viszont a Ku-sáv (12–18 GHz) a legalkalmasabb a kis méretű, alacsonyan és lassan repülő robotok észlelésére.

A radarok által bemért ellenséges robotok ellen aztán az ukránok az ugyancsak saját fejlesztésű vadászdrónjaikat indítják, amelyek szabályos légi csatában gyűrik le a támadó orosz robotokat, mint ahogy az az alábbi videón is látható.

⚡️Interception of the ??Russian UAV kamikaze "Lancet" using an FPV drone with air detonation. The work of the "Signum" unit of the ??93rd Separate Mechanized Brigade. pic.twitter.com/Z4L6aVrY4H

— ?MilitaryNewsUA?? (@front_ukrainian) June 19, 2024

Magyar a sikeres próbákat követően arra kérte az ukrán hadvezetést, hogy mielőbb építsen ki ilyen, Ku-sávban működő radarokból álló hálózatot a teljes frontvonal hosszában. Szerinte 2-4 kilométerenként kellene egy-egy ilyen érzékelőt elhelyezni ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak védekezni az oroszok leghalálosabb robotjai ellen. Csakhogy ez jóformán lehetetlen elképzelés, hiszen az ukrán és az orosz hadsereg több mint 1000 kilométer hosszú arcvonalon áll szemben egymással.

Ráadásul nem valószínű, hogy az ukrán hadiipar képes lenne hirtelen ekkora mennyiségű radart gyártani. Más forrásokból pedig azért bajos a beszerzés, mert az ilyen felderítőeszközök iránt óriási az érdeklődés a nemzetközi fegyverpiacon is, hiszen egyre több ország igyekszik kiépíteni a saját drónelhárító képességeit.

Tovább nehezíti a dolgot, hogy a frontvonal közvetlen közelébe telepített radarok még akkor is rendkívül sérülékenyek, ha járműveken vagy utánfutókon mozgathatók. Szakértők ezért azt tartják elképzelhetőbbnek, hogy az újfajta elhárítórendszert (Ku-sávban működő radarok + vadászrobotok) inkább kiemelt fontosságú létesítmények, mint például hidak, közlekedési csomópontok, kommunikációs, valamint parancsnoki központok, fegyverraktárak és hasonlók védelmére használják.