Infostart.hu
eur:
359.49
usd:
308.65
bux:
0
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Olaf Scholz német kancellár (j) felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében, Berlinben 2024. november 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ma este folytatódik a tűzfalbontás a Bundestagban – háromórás krimi a német parlamentben

Friedrich Merz CDU-elnök és kancellárjelölt újabb javaslatáról szavaz pénteken a német parlament, és az illegális menekültek beáramlásának korlátozó törvényt jó eséllyel elfogadják – ismét az eddig politikai karanténban tartott AfD képviselőinek a támogatásával. Pontosan délben három órára megszakadt az ülés.

Magasra csaptak az indulatok Németországban azt követően, hogy az illegális bevándorlás szigorítását célzó, a hét közepén beterjesztett konzervatív indítványt az AfD támogatásával fogadták el a Bundestagban. Csütörtök este több városban, Berlinben, Hannoverben, Kielben, Mainzban, Dortmundban és Freiburgban is tüntettek a radikális jobboldali párt és a CDU/CSU együttműködése ellen. "Mi vagyunk a tűzfal" – skandálták a tüntetők, utalva arra, hogy az AfD-től elválasztó "falat" nem lehet lebontani.

A szerdán a Buindestagban a CDU elnöke és esélyes kancellárjelöltje, Friedrich Merz által előterjesztett indítványt az illegális menekültek befogadásának szigorítására, illetve kitoloncolások felgyorsítására a CDU/CSU, továbbá az AfD és a liberális FDP képviselőinek szavazataival szűk többséggel fogadták el, míg Merz egy másik, a belbiztonsági erők jogköreinek szélesítését célzó előterjesztését a képviselők elutasították. Az első döntésnél először fordult elő, hogy a többi párt által politikai karanténban tartott AfD támogatásával ment át a konzervatív javaslat, és váltott ki ellenkezést, mert egyébként a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek csaknem 70 százaléka egyetért az illegális bevándorlás elleni, az eddiginél határozottabb fellépés szükségességével.

Friedrich Merz elutasította az együttműködés vádját, kizárva, hogy pártja a szélsőjobboldallal bármilyen paktumot is kötne. A leghatározottabban visszautasította annak gyanúját, hogy célja a február 23-i parlamenti választások utáni, az AfD-vel alkotandó koalíció lenne.

A történtek ellenére a CDU-elnök pénteken a Bundestag elé terjesztette azt a törvényjavaslatot (Zustrombegrenrzungsgesetz), amely rendkívül szigorú intézkedésekkel az illegális menekültek beáramlásának korlátozását irányozza elő. A szerdai indítványokkal ellentétben a javaslatban foglaltak végrehajtása annak megszavazása esetén kötelező.

Az előirányzott szavazást a Bundestagban az elmúlt években példa nélkül álló események előzték meg. Pontosan délben ugyanis a CDU/CSU kérésére eredetileg 30 percre félbeszakították az ülést. Ennek oka, hogy a liberális FDP a szavazás elhalasztását kezdeményezte. A liberálisok – noha a törvényjavaslat támogatását ígérték – úgy vélekedtek, hogy a parlamenti szavazás előtt az előterjesztést a Bundestag belügyi bizottságának még egyszer meg kellene vitatnia. A jelzett fél órából végül három óra lett, és az ülés délután három órakor folytatódott. Több hírportál szinte egyszerre jelentett be, hogy marad az eredeti forgatókönyv, és a szavazásra a nap folyamán sort kerítenek.

A "szünetben" a kulisszák mögött lázas egyeztetések folytak értesülések szerint annak érdekében, hogy a törvényjavaslatot a "demokratikus közép" pártjainak konszenzusával sikerül elfogadtatni, és nem lesz szükség az AfD voksaira. A konszenzus azonban nem jött létre, a ZDF szerint a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja, illetve az előterjesztő CDU-elnök, Friedrich Merz között a törvényjavaslatban foglaltakkal kapcsolatban fennmaradt a szakadék. A konzervatív politikus – mint kiszivárgott – ragaszkodott az eredeti javaslathoz, és ennek kapcsán a pénteki szavazáshoz is.

A törvényjavaslat elfogadása ezek után minden valószínűség szerint biztosra vehető, azt ugyanis az AfD mellett korábban támogatásáról biztosította az FDP és a radikális baloldalinak tartott Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) is. A jóváhagyáshoz 367 igen szavazatra van szükség, és a jelenlegi Bundestagban a CDU/CSU 196, az FDP 90, az AfD 76, a BSW pedig 10 mandátummal rendelkezik.

Ha mindez beigazolódik, a kötelező jellegű törvényjavaslat sorsa még mindig nem lesz "sínen", elengedhetetlen ugyanis a parlamenti felsőház, azaz a Bundesrat jóváhagyása. Elemzők szerint a Bundesrat aligha tűzi ezt napirendre a február 23-i előre hozott parlamenti választások előtt, azaz a végrehajtás már mindenképp választások után megalakítandó új kormányra vár.

A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a külföldiek, illetve az illegális bevándorlók beáramlásának ellenőrzését, ezzel párhuzamosan pedig a beáramlás korlátozását és az azonnali kitoloncolást. További fontos eleme a menedékjoggal nem rendelkező, de különböző okokból mégis "megtűrt" menekültek családtagjai befogadásának, azaz a családok egyesítésének elutasítása. A harmadik legfontosabb elem az, hogy mindennek végrehajtása érdekélben a szövetségi rendőrség számára rendkívüli jogokat biztosítsanak.

Ha a szavazás eredményeként az igen szavazatok lesznek többségben, ez lesz az első olyan törvénytervezet, amely a német Bundestagban az AfD támogatásával kerül elfogadásra. Várható, hogy tovább folytatódnak az AfD elleni tüntetések, mint ahogy az is, hogy a Németországgal szomszédos országok tiltakoznak a határokon előirányzott visszafordítások miatt.

Elemzők ugyanakkor számolnak azzal is, hogy a választások várható győztese, a CDU/CSU, illetve a kancellári tisztség fő várományosának tartott Friedrich Merz számára nehezebbé válik a kormányalakítás,

Címlapról ajánljuk
Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.

Megjelent a Magyar Közlönyben a lista, hogy a Tisza-kormány miket fog sürgősen kivizsgálni és nyilvánosságra hozni

Az új kormány első rendeletei azokról az ügyekről szólnak, amelyek kapcsán vizsgálatok indulnak és amilyen ügyeket nyilvánosságra fognak hozni. A pénzügyminiszter különleges jogköröket kapott, vizsgálják a kórházak klímáit, ügynökakták, kegyelmi ügy, titkos szerződések, kormányhatározatok – hosszú a lista.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Válaszcsapást rendelt el Zelenszkij a példátlan orosz támadássorozatra, gyásznap Kijevben – Háborús híreink percről percre pénteken

Válaszcsapást rendelt el Zelenszkij a példátlan orosz támadássorozatra, gyásznap Kijevben – Háborús híreink percről percre pénteken

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország tegnap és tegnapelőtt 1567 drónt és 56 különféle rakétát lőtt ki ukrán célpontok ellen. Az ukrán légvédelem az elmondása alapján a drónok 94%-át és a rakéták 73%-át fogta el. Vitalij Klicsko kijevi polgármester gyásznappá nyilvánította május 15-ét, a főváros elleni nagyszabású orosz támadásban elhunytak emlékére. A május 13-ról 14-re virradó éjszaka történt orosz támadás halálos áldozatainak száma közben 24-re emelkedett, három gyermek is életét vesztette az ukrán fővárosban. További 47 személy megsérült. Zelenszkij tegnap arra utasította az ukrán katonai tisztviselőket, hogy terjesszenek elé lehetséges válaszlépéseket a nagyszabású orosz csapásokra. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter bejelentette, az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kezdeményezte az ukrán civilek Oroszország általi tömeges megölése miatt. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×