Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: cinoby/Getty Images

Szombaton kezdődik az amerikai vámháború

Donald Trump február 1-jétől 25 százalékos vámot vet ki Kanada és Mexikó ellen. Előbbi már válaszlépéseket tervez, a szakértők szerint pedig senkinek sem fog használni az intézkedés.

Donald Trump elnök szombaton készül bevezetni az első vámintézkedéseit, ami külföldi kormányokat és vállalkozásokat késztet sietős intézkedésekre a lehetséges vámok elkerülése és a megtorlásra való felkészülés érdekében - írja a Portfolio. Meglepő módon a vámok célpontjai az Egyesült Államok két legnagyobb exportpiaca: Kanada és Mexikó.

Az ígéret szerint 25 százalékos vám sújthatja a két országból származó mintegy 900 milliárd dollárnyi árut február 1-jétől. Egyelőre nem világos azonban, hogy a vámok pontosan mire terjednek ki.

Elképzelhető, hogy az intézkedés rövid életű lesz, attól függően, hogyan reagál Mexikó és Kanada.

David Seif, a Nomura fejlett piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza azt mondta: "Arra számítunk, hogy Trump idén további vámokat vezet be, és az Egyesült Államokba importált áruk átlagos vámterhe jelentősen emelkedni fog 2025-ben". A közgazdászok figyelmeztetnek, hogy egy kereskedelmi háború megdrágíthatja az amerikai gyártók számára az importált alapanyagokat és emelheti a fogyasztói árakat.

Ez lesz az első komoly próbatétele annak, hogy Donald Trump képes-e az Egyesült Államok gazdasági erejét felhasználva átalakítani az ellátási láncokat, csökkenteni a kereskedelmi mérleghiányt, és megtorlást eszközölni azokon, akiket az ország kihasználóinak tart. Vannak, akik szerint Donald Trump fenyegetései sokkal inkább tárgyalási eszközök, semmint sziklaszilárd vámkötelezettségek.

Rodrigo Villegas, a mexikói Suass Group politikai kockázati tanácsadó cég vezérigazgatója szerint bizonyos vállalatok máris igyekeznek készleteket felhalmozni, készülve a vámok bevezetésére. Más vállalkozások viszont nem tudnak így készülni a közeljövőre - ez különösen igaz a romlandó élelmiszereket exportáló cégekre.

Az olajipart is érinthetik a vámok, ugyanis annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb olajtermelője, a középnyugati finomítók az általuk feldolgozott nyersolaj akár háromnegyedét Kanadából szerzik be. A Valero Energy Corp. szerint,

ha a kanadai kőolajra kivetett vámok életbe lépnek, az ágazat visszafoghatja a benzin előállítását.

Donald Trump Kínával szemben is 10 százalékos vámmal fenyegetőzött arra hivatkozva, hogy Peking nem teljesítette az amerikai piacra irányuló fentanil-áradat megfékezésére tett ígéreteit. Azonban az amerikai elnök nemrég visszalépett a kampány során megígért sokkal keményebb vámintézkedésektől.

Kanada és Mexikó is jelezte már, hogy Donald Trump vámintézkedései nem maradnak válasz nélkül. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök csapata egy mintegy 105 milliárd dollár értékű listát állított össze olyan termékekről, amelyre válaszvámokat vethetnek ki. Hasonlóképpen jártak el 2018-ban is, amikor a Trump-kormányzat az acél- és alumíniumiparra vetett ki vámokat.

Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum szerdán kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump valóban megvalósítja-e a vámszigort, de hozzátette: "Nekünk is megvan a tervünk."

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×