Infostart.hu
eur:
387.47
usd:
329.31
bux:
111141.63
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Nyitókép: cinoby/Getty Images

Szombaton kezdődik az amerikai vámháború

Donald Trump február 1-jétől 25 százalékos vámot vet ki Kanada és Mexikó ellen. Előbbi már válaszlépéseket tervez, a szakértők szerint pedig senkinek sem fog használni az intézkedés.

Donald Trump elnök szombaton készül bevezetni az első vámintézkedéseit, ami külföldi kormányokat és vállalkozásokat késztet sietős intézkedésekre a lehetséges vámok elkerülése és a megtorlásra való felkészülés érdekében - írja a Portfolio. Meglepő módon a vámok célpontjai az Egyesült Államok két legnagyobb exportpiaca: Kanada és Mexikó.

Az ígéret szerint 25 százalékos vám sújthatja a két országból származó mintegy 900 milliárd dollárnyi árut február 1-jétől. Egyelőre nem világos azonban, hogy a vámok pontosan mire terjednek ki.

Elképzelhető, hogy az intézkedés rövid életű lesz, attól függően, hogyan reagál Mexikó és Kanada.

David Seif, a Nomura fejlett piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza azt mondta: "Arra számítunk, hogy Trump idén további vámokat vezet be, és az Egyesült Államokba importált áruk átlagos vámterhe jelentősen emelkedni fog 2025-ben". A közgazdászok figyelmeztetnek, hogy egy kereskedelmi háború megdrágíthatja az amerikai gyártók számára az importált alapanyagokat és emelheti a fogyasztói árakat.

Ez lesz az első komoly próbatétele annak, hogy Donald Trump képes-e az Egyesült Államok gazdasági erejét felhasználva átalakítani az ellátási láncokat, csökkenteni a kereskedelmi mérleghiányt, és megtorlást eszközölni azokon, akiket az ország kihasználóinak tart. Vannak, akik szerint Donald Trump fenyegetései sokkal inkább tárgyalási eszközök, semmint sziklaszilárd vámkötelezettségek.

Rodrigo Villegas, a mexikói Suass Group politikai kockázati tanácsadó cég vezérigazgatója szerint bizonyos vállalatok máris igyekeznek készleteket felhalmozni, készülve a vámok bevezetésére. Más vállalkozások viszont nem tudnak így készülni a közeljövőre - ez különösen igaz a romlandó élelmiszereket exportáló cégekre.

Az olajipart is érinthetik a vámok, ugyanis annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb olajtermelője, a középnyugati finomítók az általuk feldolgozott nyersolaj akár háromnegyedét Kanadából szerzik be. A Valero Energy Corp. szerint,

ha a kanadai kőolajra kivetett vámok életbe lépnek, az ágazat visszafoghatja a benzin előállítását.

Donald Trump Kínával szemben is 10 százalékos vámmal fenyegetőzött arra hivatkozva, hogy Peking nem teljesítette az amerikai piacra irányuló fentanil-áradat megfékezésére tett ígéreteit. Azonban az amerikai elnök nemrég visszalépett a kampány során megígért sokkal keményebb vámintézkedésektől.

Kanada és Mexikó is jelezte már, hogy Donald Trump vámintézkedései nem maradnak válasz nélkül. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök csapata egy mintegy 105 milliárd dollár értékű listát állított össze olyan termékekről, amelyre válaszvámokat vethetnek ki. Hasonlóképpen jártak el 2018-ban is, amikor a Trump-kormányzat az acél- és alumíniumiparra vetett ki vámokat.

Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum szerdán kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump valóban megvalósítja-e a vámszigort, de hozzátette: "Nekünk is megvan a tervünk."

Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
„A most bejelentett lakossági mellett egy újabb energiatároló programon dolgozunk” - exkluzív interjúnk Czepek Gábor miniszterhelyettessel

„A most bejelentett lakossági mellett egy újabb energiatároló programon dolgozunk” - exkluzív interjúnk Czepek Gábor miniszterhelyettessel

Az atomenergia, a napenergia és az energiatárolás összehangolt fejlesztése hozhatja meg Magyarország számára a stratégiai áttörést a 2030-as évek elejére – mondta a Portfolio-nak Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes. Kiemelte, a kormány célja az eredeti tervekhez képest háromszor akkora energiatárolói kapacitás kiépítése az évtized végére, ennek eléréséhez pedig egy ipari energiatárolói programon dolgoznak, amelynek részletei tavasszal érkezhetnek. Az interjúból az is kiderül, hogy ezzel párhuzamosan zajlik az SMR-technológiák hazai alkalmazásának előkészítése, miközben, mint mondta, gáz fronton egyértelmű, hogy a hosszú távú orosz szerződés nélkül Magyarországot biztonságosan ellátni fizikailag nem lehet, ez jelenti a magyar gázellátás alapját és a fogyasztás több mint felét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×